Béres András: Rozsályi népmesék - Új magyar népköltési gyűjtemény 12. (Budapest, 1967)
BÉRES ANDRÁS ROZSÁLYI NÉPMESÉK (Új Magyar Népköltési Gyűjtemény XII. kötet) A szatmári folklór kiváló ismerője, Béres András, szülőfalujának, Rozsálynak legszebb és legjellegzetesebb meséit, trufáit és hiedelemtörténeteit gyűjtötte össze a kötetben. A kb. 150 helyszínen lejegyzett, ill. magnetofonszalagra felvett szöveg nemcsak a folklórkutatók számára nyújt új kutatási anyagot, hanem a népköltészetet kedvelő, felnőtt nagyközönség számára is élvezetes olvasmány. Mindazok, akik mesekincsünk legrégibb rétegének, az ún. hősénekeknek tanulmányozásával foglalkoznak, mind pedig azok, akik a reneszánszkori tündérmeséknek, novellameséknek, trufáknak kutatói, értékes anyagot találnak a szövegekben. A hiedelem-mondák és igaz történetek a népi hitvilág feltárói számára nélkülözhetetlenek. A szakkutató számára a bő jegyzetanyag, amelyet Kovács Ágnes, a kiváló népmesekutató készített, ad részletes tájékoztatást. Nemcsak a rozsályi népmeséket helyezi el az eddig nyomtatásban megjelent és kéziratban feltárt szöveganyag keretei közé, hanem rávilágít arra a sokféle forrásra, ahonnan kiindulva egy-egy jól ismert népköltési szöveg egy ma is eleven meseéletet élő közösség szellemi tulajdonává lesz. A közölt szövegeket besorolja a nemzetközi Aarne— Thompson-féle mesekatalógusba, és így a nemzetközi összehasonlító szövegkutatás számára is felhasználhatók. Mellékletként jól sikerült fényképfelvételek mutatják be a mesemondókat. AKADÉMIAI KIADÓ BUDAPEST