Berza László et al. (szerk.): Budapest lexikon (Budapest, 1973)
K
Katona 530 kávéházak része katonai temető lett, amelyet egészen a 20. sz. első éveiig használtak. Az 1790-es években a mai Várkert helyén is katonai temető volt, amelyet 1847-ben számoltak fel. Volt katonai része az egykori tabáni temetőnek is, ide temették a Buda visszafoglalásánál elesett honvédeket. A honvédsírokat 1885-ben a — ma már ugyancsak használaton kívüli — németvölgyi temetőbe telepítették át. Pest első katonai temetője 1746-ban a mai Engels tér helyén volt, a 18. sz. kilencvenes éveiben létesítették a Váci úti temetőt, amely 1847-ig, a Kerepesi temető megnyitásáig működött. A józsefvárosi katonai temető előbb a Józsefvárosi pu. helyén, majd a mai Galagonya u. és Simor u. helyén terült el, ahová 1870—86 között temetkeztek. 1886 után a pesti oldal ~je a rákoskeresztúri köztemető egyik része Hősök temetője néven. Az 1944—45-ben és 1956-ban elesett szovjet katonák külön parcellákban nyugszanak a Kerepesi úti, a rákoskeresztúri és a nagyobb peremvárosi temetőkben. A rákoskeresztúriban van a román katonák nyugvóhelye is. A II. világháborúban Mo.-on elesett amerikai katonák temetője a Budaörsi úton van, az angol és a lengyel katonáké a régi bécsi országúton Solymár határában. Katona József Színház (V. Petőfi S. u. 6.): 1951-től a -*Nemzeti Színház Kamaraszínháza a volt -►Belvárosi Színház helyiségében. Vezetősége és társulata azonos a -►Nemzeti Színházévá. Műsorrendjén a Nemzeti Színház műsorának kamara jellegű, főként modern hangvételű darabjai szerepelnek, katonaság: helyőrség katonatanács: Az első mo.-i~ot Csernyák Imre százados vezetésével 1918. okt. 25-én alakították meg fiatal, demokratikus érzelmű tisztek az 1917-es febr.-i orosz forradalom példájára. Összefogva az SZDP baloldali ellenzékével, fegyveres felkelést készítettek elő. A hozzájuk csatlakozott katonatömegek okt. 30-án győzelemre vitték a polgári demokratikus forradalmat. Nov. 3-án Pogány József elnökletével újjáalakult a ~. Havonta újjáválasztott 1200 tagból állt, minden század négy katona és egy tiszt bizalmit választott. Hivatalosan a Honvédelmi Min. alá tartozott mint tanácsadó testület. Valójában a katonatömegek hatalmi szerve volt, amely a helyőrségek ~ain keresztül kezében tartotta a hadsereget és megakadályozta annak népellenes felhasználását; a reakciós Bartha Albert és Festetics Sándor hadügyminisztereket lemondásra kényszerítette. Mind teljesebb mértékben elfogadta a KMP programját, együttműködött a Munkástanáccsal és vele együtt 1919. márc. 21-én hatalomra juttatta a proletariátust. Feladatkörét a megválasztott -►Budapesti Munkás- és Katonatanács vette át. A ~ vezetői az új helyzetben nehezen tudtak alkalmazkodni, működésük akadályozta a Vörös Hadsereg fegyelmét, ápr. 14-én a Forradalmi Kormányzótanács megszüntette. — írod. Bus Fekete László: Katonaforradalmárok (Bp., 1918); Hajdú Tibor: Tanácsok Magyarországon 1918—1919-ben (Bp., 1958). Kauser Lipót (Pest, 1818—Bp., 1877): építész. Szobrász és kőfaragó művészcsaládból származott. Előbb romantikus, majd eklektikus stílusban alkotott. Több pesti és budai villát, házat, templomot épített. 1853-ban átépítette a volt Fehér Ló vendégfogadót (Rákóczi út 15.). Önálló alkotása a bp.-i Traitler-villa (Remete út 16., 1867). Kávéforrás: -*József Attila u. 3. sz. kávéházak, eszpresszók: 1. kávéházak: A kávéivás szokása hazánkban a török időkben honosodhatott meg. A török defterdárok egykori adólajstromaiban szerepelnek budai és pesti „káhvé háné”-k, ami kávézót jelentett. A kávéház szót „káfé-A Katona József Színház bejárata