Berza László et al. (szerk.): Budapest lexikon (Budapest, 1973)
J
Jókai Színház 500 József (Az utolsó budai basa); a II. József korabeli pesti városházi börtön, a Városliget és a Zugliget (Rab Ráby, Pozsony, 1879); az 1838-as pesti árvíz (Gazdag szegények, Bp., 1890, Kárpáthy Zoltán, Pest, 1854); a forradalom és a szabadságharc eseményei (A kőszívű ember fiai, Pest, 1869; A tengerszemű hölgy, Bp., 1890). Az eljövendő főv. leírását találjuk az Eppur si muove (Pest, 1872—73) c. regényében. Bronzszobra a Jókai téren Stróbl Alajos (1921), mellszobra a Szabadság-hegyen a Normafa úton Jankovits Gyula műve (1906). Jókai Színház: — Ifjúsági Színház Jókai Színkör: színházi vállalkozás a -*• Városligetben 1915—1931 között. 1927-ig kabaréműsorokat játszott, ettől kezdve drámai színházként működött. Színpadán egész színészgeneráció nőtt fel Szász János igazgatása alatt, s kiemelkedő színészegyéniségek léptek fel bemutatóin: Rákosi Szidi, Király Ernő, Somogyi Nusi, valamint vendégként: Makay Margit, Küry Klára, Szirmai Imre, Komlóssy Emma stb. Jókai tér (VI. kér.): a Mozsár u., Jókai u. és Népköztársaság útja határolta kis tér. A 19. sz. végére mai alakjában az akkori Gyár u., a mai Jókai u. része. Az 1885. évi kiállítás alkalmával horganyöntvényből készített szökőkutat helyeztek el a téren, melyet a Jókai-szobor felállításakor bontottak el. A tér nevét 1921-ben Jókai Mór bronz ülőszobrának elhelyezésekor nyerte. Jordan-barlang: a — Pálvölgyi-barlang bejáratánál levő kőfejtőből nyíló, nummulinás mészkőben kialakult, hévvizes eredetű kis üreg. Korábbi kapcsolata a Pálvölgyibarlanggal igen valószínű. Nevét feltárójáról, Jordan Károly (1871—1959) Kossuthdíjas matematikusról és kiváló barlangkutatóról nyerte. Jordán István bó'rfeldolgozó manufaktúrája: —manufaktúra Josephy György (Pest, 1708—Pest, 1785): az 1767—1769 között h. bíró, 1769—1771 és 1773—1777 között bíró volt Pesten. Jósika Miklós, báró (Torda, 1794— Drezda, 1865): regényíró, az MTA tagja, (1. 1835, ig. 1836, t. 1843). Erdélyi birtokáról 1831-ben jött először Pestre, ahol kapcsolatba került írókkal és politikusokkal. 1836-ban Pesten adta ki első regényét, az Abafit. Többször tartózkodott rövidebbhosszabb ideig Pesten. Az Athenaeum állandó munkatársa volt. Részt vett az 1848-as mozgalmakban, jelen volt a pesti nemzetgyűlésen. A szabadságharc után emigrációban élt Brüsszelben, majd Drezdában. Pesti témájú novellájának: Egy kétemeletes ház Pesten (1847) háttere a régi Belváros és a Józsefváros. jósok, jövendőmondók: A főv.-ban működő különféle tenyér^, csillaga, grafológusok, léleklátók, kártyavetők többnyire az emberek hiszékenységére építő szélhámosok; többségük nő, és a hozzájuk fordulók is nagyrészt nők voltak. Néhányan közülük valóban kivételes képességekkel rendelkeztek. A néhai Kele János „léleklátó”-t pl. a rendőrség is gyakran igénybe vette nyomozásai során. Ismert volt a főv.ban Silbiger Boriska orvosnő, jós és grafológus is egyben. Sirius mester pénzügymin.-i altiszt a csillagok járásából évente előre elkészítette időjárás-prognózisát, sőt a várható történelmi eseményeket is megjósolta. Magánszemélyeknek nem állt rendelkezésére. 1933-ban egy becslés szerint 240 csillagjós és 500 tenyérjós működött Bp.-en. Az egyéb ~ról még megközelítő adat sincs. Annyi biztos, hogy a ~ száma a két világháború között megnőtt. Országos vásárok, búcsúk, tömegünnepségek stb. alkalmával cigány tenyérjósnők tűntek és tűnnek fel ma is. A rendőrség állandó razziákkal próbálta a működését visszaszorítani, és küzd ellenük ma is, minthogy tevékenységük nálunk törvénybe ütközik, (-»még planétás) — írod. Fedor Ágnes: Karola és kora (Bp., 1973). József Attila (Bp., 1905—Balatonszárszó, 1937): költő, Baumgarten-díjas (1938), a forradalmi líra világviszonylatban is kiemelkedő alakja. A Gát u. 3. szám alatti ház egyik földszintes udvari szoba-konyhás lakásában született (a lakás ma emlékmúz.). József Attila szobra