Berza László et al. (szerk.): Budapest lexikon (Budapest, 1973)
J
József Attila 501 József Attila Szabadegyetem Gyermekkorát a „város peremén”, a Ferencváros proletárnegyedében élte le, egyik albérleti szobából a másikba költözve (Gát u. 24.; Márton u. 1.; Hámán Kató u. 15.; Páva u. 11.; Thaly Kálmán u. 40.; Üllői út 63.; Bokréta u. 10.; Ferenc tér 11.). Ezekről a proletárotthonokról, a ferencvárosi tájakról, emberekről írt később verseiben. 1910—12-ben Öcsödön végezte az elemi isk. első oszt.-át, második oszt.-os korától Bp.en tanult tovább. Rövid ideig az Ipar u.-i, később a Mester u. 67. alatti isk.-ban tanult (emléktábla), az elemi negyedik és ötödik oszt.- át ismét az Ipar u.-i isk.-b an végezte el (emléktábla). Tizenegy éves korától az Üllői út 54. szám alatti polgári isk.-ba járt három évig. Közben alkalmi munkákat vállalt, vizet árult a Világ Moziban, csomagokat hordott a vásárcsarnokban, kifutófiú volt az EMKE Kávéházban. Az I. világháború végén már rendszeresen írt verseket. Lelkesen üdvözölte a Tanácsközt.-ot. Anyja halála után rövid ideig sógoránál, Makai Ödön ügyvédnél lakott a VI. Lovag u. 3. sz. házban (emléktábla). Pár hónapig hajóinas volt vontatógőzösökön, de szervezete nem bírta a megerőltető munkát, és miután 1920- ban magántanulóként levizsgázott a Homok u. 2. szám alatti polgári isk. negyedik oszt.-ból, beiratkozott a makói gimn.-ba és internátusba. Tizenhét éves korában jelent meg Szegeden első verseskötete, a Szépség koldusa. Bp.-i napilapokban és a Nyugatban is megjelentek versei. Közben magántisztviselő volt Bp.-en a Mauthnerféle magánbankházban. 1923 dec.-ében a Werbőczi István Főgimn.-ban (ma Petőfi Gimn.) érettségit tett. Egy évig (1924—25) Szegeden járt egy.-re, de onnan eltanácsolták. Ezután bécsi és párizsi tanulmányút következett, ahonnan 1928-ban tért vissza Bp.-re. Az Andrássy (ma Népköztársaság) út 6. sz. házban lakott. Beiratkozott a bölcsészkarra, de abbahagyta tanulmányait és rövid ideig francia—magy. levelező volt a Külkereskedelmi Intézetben. 1930-ban csatlakozott az illegális kommunista párthoz; részt vett az 1930. szept. 1-i tüntetésben, szemináriumokat vezetett, előadásokat tartott Újpesten, Angyalföldön, Rákospalotán és a Ferencvárosban. Részt vett a Valóság c. lap szerkesztésében, statáriumellenes röpiratot fogalmazott Sallai Imre és Fürst Sándor érdekében. Legaktívabb munkásmozgalmi szereplése idején a VI. Székely Bertalan u.-ban lakott. A Japán Kávéházban írta verseit. A Continental Szálloda (Dohány u. 42—44.) alagsorában rendezett irodalmi délutánokon gyakran szavalta költeményeit. Itt mondta el először a Külvárosi éj és az Elégia c. versét. 1936-ban Szép Szó címmel folyóiratot alapított, amelyet élete végéig szerkesztett; a Szép Szó szerkesztősége a Mária Valéria (ma Apáczai Csere) u.-ban volt. 1933—36-ban Zuglóban a Korong u. 6. sz. házban lakott (emléktábla). Utolsó pesti lakása a II. ker.-ben volt a Káplár u. 5. sz. ház alagsorában. József Attila Kórház: -* Pszichoterápiás Módszertani Központ, Fővárosi József Attila lakónegyed, Üllői úti lakótelep (IX. kér.): az Üllői út—Ecseri út—Epreserdő sor—Távíró u. által határolt területen épült 1957—1967 között-folyamatosan, a régi — Mária Valéria-telep helyén. Beépítési tervét Mester Árpád készítette. Lakóépületeinek tervezői: Zöldy Emil, Cserba Dezső, Bakos Béla, Szőke Károly, Hittrich János. A lakóépületek típusterveit Csordás Tibor és Árkai István készítették. A~ területe: 90 ha, utak, isk.-k, bölcsődék nélkül: 61 ha. A lakónegyedben 142 állami, 12 szövetkezeti és egy OTP (Országos Takarékpénztár) öröklakásos ház épült. Az áll. lakások száma 6393, összes térfogata, kubatúrája 944 524 tégm3. Az épületek 3- és 4-fogatúak, túlnyomórészt négyemeletesek és kohóhabsalak nagyblokkos építési móddal, az 5 kilencemeletes ház kúszózsaluzattal, a 24 hét-nyolcemeletes nagypanelekkel, míg a tízemeletes öröklakásos ház monolit vasbeton vázzal épült. Járulékos létesítményekkel együtt 217 épület készült. A ~ 30%-a hagyományos fűtéssel és 70%-a távfűtéssel üzemel. Ezzel szemben az Üllői út másik oldalán 1953—57 között az Üllői út—Zágrábi út— Ceglédi út—Száva u. által határolt területen 1310 lakás épült háromemeletes házakkal, összesen 262 257 légm3 térfogattal. Az épületek vasbeton vázasak, 4-fogatúak, központi fűtéssel ellátottak. Járulékos létesítményként két orvosi rendelő, bölcsőde, óvoda, vendéglátóipari kombinát és élelmiszerüzletek épültek. A ~ játszóterén 1958-ban a Pingvinek (Boldogfai Farkas Sándor), Halas fiú (Nyírő Gyula), Csikó (Cseh István), Leány akt (Varga Miklós) szobrokat helyezték el. Az óvodában a Fókák (Matey Aurél, 1962), a Páva (Melocco Miklós, 1964), az Ülő nő (Tar István, 1967) szobrok kerültek felállításra. —- írod. Rados Jenő: Magyar építészettörténet (Bp., 1971). József Attila Szabadegyetem (VIII. Múzeum u. 7.): bp.-i népművelési intézmény. 1953-ban alakult meg, szervezetileg a Főv. Tanácshoz tartozott, majd a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat, ill. mai nevén (1958-tól) a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat keretében folytatja működését. Feladata a tanulni vágyó dolgozóknak lehetővé tenni a különböző tudományágakban ismereteik bővítését. Társadalomtudományi, irodalmi és művészeti, műszaki tagozata van. Műkő-