Berza László et al. (szerk.): Budapest lexikon (Budapest, 1973)

J

József Attila Színház 502 József Attila u. dósét a Szabadegyetemi Tanács irányítja Tolnai Gábor, az MTA rendes tagjának vezetésével. József Attila Színház: 1. rövid életű szín­házi vállalkozás 1945 tavaszán; Gogol: Revizor c. darabjának a —Magyar Színház­ban tartott bemutatására alakult. — 2. színházi vállalkozás a XIII. Váci út 63. sz. alatt. Az eredetileg kultúrháznak készült épületben 1953. dec. 14-én -*Déryné Szín­pad néven operettszínház nyílt, mely 1955 őszétől a Magyar Néphadsereg Színháza Kamaraszínházaként működött, s ugyan­ebben az évben felvette a ~ nevet. 1956- tól önálló színházként működik, elsődleges célja Angyalföld munkásközönségének szín­házi szolgálata. Változatos műsora is a közönségnek a színház számára való meg­nyerését szolgálja. Legnagyobb sikerű be­mutatói: P. és F. Schöntan: A szabin nők A József Attila Színház A József Attila lakónegyed (légi felvétel) elrablása; V. Sardou—É. Najac: Váljunk ell; Lope da Vega: A kertész kutyája; 0. Wilde: Bunbury c. komédiájának zenés változata: Hazudj igazat!; V. Sardou: Szó­kimondó asszonyság; A. Dumas: A három testőr; J. Anouilh: Becket; B. Jonson: Volpone, valamint V. Rozov számos víg­játéka, A. Christie bűnügyi darabja s egy sor aktuális témával foglalkozó magy. szerző színműve. így Fejér István: Bekö­tött szemmel; Kállai István: Kötéltánc, Fér­jek a küszöbön, Az igazság házhoz jön; Gyárfás Miklós: Egérút; Kertész Imre: Bekopog a szerelem; Berkesi András: Villa Bécs mellett stb. — Az együttes ismert szí­nészegyéniségei: Gobbi Hilda, Komlós Juci, Szemes Mari, Örkény Éva, Kállay Ilona, Voith Ági, Bodrogi Gyula, Káló Flórián, Koncz Gábor, Ráday Imre stb., ig.-ja 1956-tól Fodor Imre. A~at a Főv. Ta­nács V. B. 1967-ben — munkássága elisme­réséül —Pro Arte emlékéremmel tüntette ki. József Attila u. (V. kér.): a Roosevelt tértől a Bajcsy-Zsilinszky útig terjed. Az 1803-as jegyzék szerint Marokkói u. (az Engels tér—Bajcsy-Zsilinszky út között). Ezt a nevét az itt állott, azóta le­bontott Marokkó-udvar néven ismert ház­tól kapta. Az utcának a mai Engels tér és Roosevelt tér közötti szakasza az egykor itt levő Diana fürdő után 1823-tól Fürdő u., 1910-ben megszűnt a Marokkói u. elnevezés, és az egész u. Fürdő u.; az 1924. év végétől Tisza István u., 1945. ápr. 17-től a neve. A ~ 3. sz.-ú eredetileg klasszi­cista stílusú (homlokzatát teljesen átalakí­tották) kétemeletes lakóházat Hild József építette Legrand József részére 1825-ben. Második emeletén lakott Kossuth Lajos 1834—1847 között. Itt volt a hajdani Kávéforrás Kávéház, ellenzéki politikusok

Next