Berza László (szerk.): Budapest Lexikon 1. A-K (Budapest, 1993)
B
Brunszvik Teréz (Pozsony, 1775-Pest, 1861): a ma.-i óvodaügy és nőnevelés úttörője. A budai és pesti nőegyletek kezdeményezésére hoztak létre Budán kézimunka-isk.-kat leányok, szorgalomisk.-kat Pesten árva és elhagyott gyermekek számára. 1828- ban Budán (a mai I. Attila út 81. sz.)+Angyalkert néven megalapította Mo. első óvodáját (emléktábla), amely az akkori egész Habsburg Birodalomban is az első volt. Ugyanebben az évben nyitotta meg a krisztinavárosi ip.iskolát a 7-9 éves fiú- és leánytanulók számára, különböző kézműip. tevékenységek elsajátítására. Brüll-ház: -hüllői út 116/b BSE: —>Budapest Sport Egyesület BSZKRT: -Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt. BSZKRT Sport Egyesület: -BKV Előre Sport Egyesület BUBIV: -»Budapesti Bútoripari Vállalat Bucsinszky Kávéház: Vanek József japán stílusú kávéházat alapított a VII. Teréz krt. 30. sz. alatt. Bűvészmutatványaival és saját találmányú gépeivel vetített ún. „ködfátyol” képekkel sok vendéget vonzott. (Tulajdonképpen itt született meg a pesti mozi.) Később Angol Kávéház lett. A két vh. között (1932-től) jeles irodalmi kávéház Bucsinszky néven. Bálint György, Szerb Antal, Nagy Lajos, József Attila, Karinthy Frigyes kedvelt helye. Törzsasztala volt itt a közeli Magyar Színház művészeinek. Rendszeresen látogatta Rejtő Jenő is. búcsúk: a kat. templomok védőszentjének napján évente megtartott egyházi ünnepek, amelyeknek résztvevői bizonyos feltételek teljesítése esetén bűnbocsánatot nyernek. A ~hoz számos népszokás, a templomi szertartást követő szórakozás kötődik. Budán és Pesten a 18. sz. közepétől fokozatosan meghonosodtak a ~. Közülük néhány nagy jelentőségűvé fejlődött és orsz. hírű lett. Az árusok és látványosok: bazárosok,mmézeskalácsosok,piacikonyhák, ételkínáló alkalmi vendégadók, kegyszerárusok, kép- és könyvárusok stb. olykor több napon át a helyén tanyáztak és vásári hangulatot teremtettek. A jelentősebb budai és pesti naptári rendben a következők voltak: a békásmegyeri búcsú napja húsvéthétfő volt. Ünnepi étele a káposztás rétes, ezért tréfásan „káposzta-búcsú”-nak (Kraut Kirchtag) nevezték. A gellérthegyi búcsút ugyancsak húsvéthétfőn tartották. Talán a legnépesebb budai ünnepség volt még a múlt század végén is. Az olykor tízezernél is nagyobb létszámú tömeg színes forgatagába rendetlenkedő fiatalok keveredtek és tojással dobálóztak, ezért népiesen „tojásbúcsú”-nak (Ei Kirchtag) nevezték. Húsvétot követő harmadik vasárnap volt a józsefvárosi búcsú ideje. Tréfásan eleinte „Mopszli Kirchtag”-nak nevezték, arra utalva, hogy a józsefvárosiak szárnyasok híján az ünnepekre kutyát vágtak. Közismertté vált azonban, hogy a lakosság körében kedvelt volt a hízott liba, ezért a búcsút „libabúcsú”nak is (Ganst Kirchtag) kezdték nevezni. A pünkösdhétfői svábhegyi búcsút népiesen „vadvirág búcsú”nak (Waldblumen Kirchtag) nevezték. A Péter-Pál napi óbudai búcsút a Flórián téren és környékén tartották és annak Budáról és Pestről, de még vidékről is sok látogatója volt. A vendéglátó családok asztaláról nem hiányozhatott a cseresznyés rétes. Innen a búcsú tréfás elnevezése „cseresznyebúcsú” (Kirschen Kirchtag). A pesthidegkútiak búcsúja júl. első vasárnapjára esett. Az ebéd főleg zöldborsós ételekből állott, de nem hiányozhatott az erdei málnás pite sem, innen a népi elnevezés: „borsóbúcsú” (Erbsen Kirchtag) v. „feketeribizli búcsú” (Hollander Kirchtag). Júl. 26-át követő vasárnap a vízivárosi Anna-templomban és környékén tartották a „Nani búcsú”-t. Aug. 8-át követő vasárnapra esett a krisztinavárosi „szilvabúcsú” (Schveksen Kirchtag), melynek tréfás neve az ünnepi asztal szilvás rétesére utal. Aug. 15-ét követő vasárnapra esett a soroksári búcsú. A falusi jellegű búcsú Soroksáron még a két háború között is elevenen élt. Szeptember 8-án volt a lipótmezei búcsú. A „leopoldmezei” népvigalomról Garay János színes beszámolót írt. Az újlaki búcsú szept. 8. utáni vasárnap zajlott. Körtéből és szilvából gyümölcslevest készítettek ilyenkor, ezért ,,körtebúcsú”-nak (Birnkirchtag) nevezték. A Máriakő-kápolna (Szentendrei út) búcsúját szept. 15-én tartották. Ilyenkor vetemény és termésszentelést tartottak. Tréfásan ,,szalmabúcsú”-nak (Stroh- Kirchtag) is nevezték. A ferencvárosi ~at az egyházker. védőszentje, Assisi Szt. Ferenc napját, okt. 4-ét követő vasárnap tartották a Bakáts téri templom környékén. Tréfás elnevezése „paszulybúcsú” (Fisch-Kirchtag) v. „pacalos búcsú”. A terézvárosi búcsú napja okt. 15. volt. Tréfásan „Rezi búcsúnak” (Rezi-Kirchtag) „libabúcsú”-nak (Ganst-Kirchtag) v.. „kacsabúcsú”-nak (Enten-Kirchtag) nevezték. A sokaság a templom körül, a Nagymező u.-ban, a Jókai u.-ban, a Liszt Ferenc tértől egészen a Nyugati pu.-ig tolongott. A vízivárosi Erzsébettemplom búcsúján, nov. 19-én az Erzsébet apácák a szegényeknek knédlis bablevest osztottak. Innen a Kéményseprő a Bródy Sándor u. ig/a sz. házon búcsúk 155