Berza László (szerk.): Budapest Lexikon 1. A-K (Budapest, 1993)
B
Budapest tól számuk rohamosan csökkent. 1912-ben 340 kávéház, 760 kávémérés, 2300 vendéglő és korcsma, 290 kifőzés, 125 cukrászda, 248 pálinkamérés található a ~i címjegyzékben. A főv. mezőgazdában az intenzívebb belterjes gazdálkodás hódít, bár a kertészkedés az elővárosi övezetből is kiszorult. A lakosság száma 1913-ban 930666 fő. A vártnál gyorsabb növekedés korrekcióra kényszerítette az 1871-ben felmért és megtervezett nagyvárosi szerkezetet. Megváltozott városszabályozásra, új városszerkezet kialakítására, nagyszabású építkezésekre, bontásokra, új topográfiai megoldásokra, de még új városképformáló stílusra is szükség van. Át kellett alakítani a közlekedési hálózatot, meg kellett teremteni a modern világváros kifejlődésének lehetőségeit. Folytatódott az 1896 előtt és a századforduló idején megkezdett átalakítás. Legjelentősebb a belső városmag megteremtése, amelyet az Erzsébet híd építése tett szükségessé. Az 1897-ben megkezdett hídépítéssel megszűnt a régi városmag. Eltűnt a Kúria régi ép.-e, az Athenaeum palotája, a Torony u. régi (Zsigmond-kori) lakóházai, a Hal tér, a Rózsa tér, a Sebestyén tér. 1900-ra megnőtt a Kígyó tér, és megszűnt a régi pesti városháza. A lebontott terek helyét hatalmas bérpaloták foglalták el. Épült a piaristák épe. A régi meghagyásával új rendházat és gimnáziumot alakítottak ki. Ez az építkezés már csak az I. vh. alatt fejeződött be. Az igazi városközpont kialakítása a háború utáni időkre maradt. A Magyar Mérnök- és Építész Egylet nagyvonalú szabályozási tervvel kapcsolódott be az Újépület bontásával szabaddá váló terület rendezésébe. A Tőzsde, az Osztrák-Magyar Bank ép.-e mellett más nagyvállok palotái emelkednek ki, de egy-egy régi ép. még a Széchenyi sétányra emlékeztet. 12000 Göl beépítésével született meg a mai Szabadság tér. A következő nagy rendezési terület a Tabán volt, ami ugyancsak az Erzsébet híd építésével kapcsolható össze. A főv. és az FKT az Attila út és az Árok u. vonalát kívánta rendezni. 1902-ben a főv. 2 millió koronát adott a terv megvalósításához. A Nap-hegy, Gellért-hegy közötti terület rendezése további 5 milliós támogatással történt. A Tabán rendezési terveit hangos tiltakozások kísérték, 1914-re mégis kész a 200 lakóház kisajátítási és a helyükre építendő előkelő lakónegyed építési terve. A megvalósítás az I. vh. miatt késik. A Ferenc József híd még 1896-ban történő megnyitása Kelenföldet és Lágymányost kötötte össze a Belvárossal. Budán kialakították a Szt. Gellért teret, a mai Karinthy Frigyes út környékét. A nagyvonalú rendezési terv mellett sok kisebb elgondolás valósult meg. Létrejött az Új Városháza és környéke. Kiszélesítették a Dob u.-t és a mai József Attila u.-t. Megkezdődött a Rózsadomb beépítése. Pesten 1907-re már csak a felső-rákosi réteknek nincs végleges szabályozási terve, Budán pedig a Budaörs és Budafok felé eső dűlők szabályozatlanok. Elkészült a Virányos, a Zugliget, a Sváb-hegy és a Márton-hegy szabályozási terve. A háború kezdetéig megtörtént a D-i Gellért-hegy, a Kútvölgy és az Isten-hegy egy részének, az Orbán-hegy, a Németvölgy Kelenföld felé eső részének, a Sas-hegy és Sasad egy részének szabályozása. 1908-ban a Főv. Pénzalap 11 millió koronáért József főhg.-től megvásárolta a Margitszigetet. A rohamosan növekedő telekárak és az 1910-re elterjedő felvonók kényszerítő hatására erősebb ütemben folytatódott a magas házak építése. 1896-1920 között a földszintes házak száma 9400-ról 10 367-re, az egyemeleteseké 2664- ről 3245-re a kétemeleteseké 1831-ről 2131-re, a háromemeleteseké 1431-ről 2821-re, a négy- és ötemeleteseké 169-ről 886-ra nőtt. A külterületek házai 1920-ban még 77%-ban, a belterületek már csak 35%-ban földszintesek. 1914-re a zártsorú beépített terület határa már a Lipótvárosban is túlért a Körúton, elérte a Szigetet, az Aréna utat és Kőbánya felé a sörgyárakat. Új hidak kötötték össze a két partot. Budán a beépített terület a Vörösvári és Bécsi úton Óbudáig ért. A Rózsadomb (a Vérhalom térig), a Városmajor, az Orbán-hegy csaknem teljesen beépült. Felépült a Lágymányosi Műegyetemmel. A kép impozáns, de a beépítetlen sávon túl a szegényes Buda-Pest látképe 1854 körül (M. Sandmann kőnyomata) 192