Berza László (szerk.): Budapest Lexikon 1. A-K (Budapest, 1993)
J
kötelékében, ahol iskoláztatásukról is gondoskodtak. A II. vh. után a ~ feladatkörét az áll. nevelőotthonok vették át. József Főherceg Első Budapesti Hadastyán Egylete: -A hadastyánok József főherceg Szanatórium: -*Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet József főherceg-telep: Rákosszentmihály József-hegy:»Szemlő-hegy József-hegyi-barlang: hévizes eredetű, rendkívül képződménygazdag, bonyolult térbeli kiterjedésű barlangrendszer a —»Rózsadomb É-i részét alkotó»Szemlő-hegy (másik nevén József-hegy) alatt. A térség öt nagy barlangja közül ez fekszik legközelebb a Lukács és Császár fürdőt tápláló, aktív melegforrás-csoporthoz. 1984 óta ismert, bejárati ürege ép alapozás során nyílt meg 218 m tengerszint feletti magasságban. A mélyben húzódó barlangrendszerre kezdetben csupán az előtörő pára utalt, az első szabad járatokba csak 26 m vastagságú üledékkitöltés átbontásával sikerült bejutniuk a Rózsadombi Kinizsi SE barlangkutatóinak. Az egymást követő újabb feltárások eredményeként - melyeket elősegített a rendszer egy másik bejáratának megnyitása is - az ismert hossza 1991-re megközelítette a 4800 m-t, ezzel a Budai-hegység harmadik, Mo. ötödik leghosszabb barlangja. Járatainak zömét K-Ny-i irányú törésvonalak mentén oldották ki a középsőpleisztocénben itt feltörő melegforrások; a források vizének oldottanyag-tartalmából a felszínen kivált édesvízi mészkő sapkaként borítja a hegy tetejét. A fő járatszintje 55 m mélységben húzódik a felszín alatt, de legmélyebb aknái 103 m mélységig is lenyúlnak. Befoglaló kőzete többnyire felső-eocén nummuliteszes-discocyclinás mészkő, de jelentős kiterjedésű szakaszok alakultak ki a fedő márgaösszletben és az eocén rétegek alatt települő triász mészkőben is. A budai barlangok közül itt találhatók a legnagyobb termek: a Kinizsi-pályaudvar alapterülete 70 x 20 m, a Reptéré 42 x 20 m. Fő járatszintjének tágas termeit keskenyebb, hasadék jellegű folyosók és alig járható szűkületek kötik össze; alsó, triász mészkőben kialakult szintjére nagyméretű aknák és szűk hasadékjáratok jellemzőek, míg a márgába felnyúló felső szint járataiban az omlásos jelleg a meghatározó. Formakincsére a gömbüstökkel tagolt falfelületek és a gömbfülkével záruló vakkürtők egyaránt jellemzők, de az oldásformákat a barlang nagy részén elfedik az utólagos ásványlerakódások. A ~ falait, sőt helyenként aljzatát is rendkívüli gazdagságban borítják a hófehér borsókőlerakódások és a törékeny kristálypamacsokat alkotó tűs aragonitcsoportok. A gipsz itt nemcsak tömött kérgezések és görbült-csavarodott „virágok” formájában fordul elő; a mennyezetről lecsüngő, 70 cm hosszúságot is elérő kristálycsoportjai („gipsztőrök”) és leheletvékony, több cm-es kristályszálai („árvalányhaj”) világviszonylatban is ritkaságnak számítanak. E kiválásokhoz idősebb, magasabb hőmérsékletű oldatokból lerakodott, felnőtt kalcit- és táblás baritkristályok, valamint az utólag beszivárgó vizek által létrehozott, s helyenként igen szépen színezett cseppkőképződmények (pl. Vérpatak, Fagylaltos-ág) is társulnak. A ~ mérete, képződményei, geológiai, genetikai és morfológiai értékei alapján Mo. fokozottan védett barlangjai közé tartozik. Természetvédelmi és életvédelmi okokból lezárt, bejárata a felszín rendezése során épült kutatóházból közelíthető meg. A barlangkutatók számára is korlátozottan, csak tudományos és feltáró kutatások céljából látogatható, érintetlen szépségű kristályképződményeit szigorú előírások és kijelölt járóösvények védik. Felszínének nagy része 1990 óta ugyancsak természetvédelmi terület. írod. Adamkó Péter-Leél-Őssy Szabolcs: Budapest új csodája: a József-hegyi-barlang (Bp., 1984). József Hengermalom:»Pesti Hengermalom Társaság József Ipartanoda: 1846-56 között a tudományegyetem keretében működő önálló felsőbb műszaki tanint. Működését 1846. nov. 1-jén a mai V. Egyetem téren kezdte meg hét tanszékkel, egy évi előkészítő és két évi rendes tanulmányi idővel, három osztállyal (gazdászati, kereskedelmi és műtani, azaz műszaki). A megnyitó ünnepségen Széchenyi István is részt vett. Az 1847/48. tanévben 76 előkészítő, 19 műszaki, 6 gazdászati és 4 kereskedelmi oszt.-beli hallgatója volt. 1850. szept. 19-én hozzácsatolták az egyetem mérnöki intézetét (~+Institutum Geometricum), a gazdászati és a kereskedelmi szakot megszüntették, az előkészítő oszt. helyett hároméves saját főreálisk.-t csatoltak hozzá. Tanítási nyelvként a németet írták elő. 1854. okt. 1-jén a budai Várba, az Országház u.-ba, bérelt helyiségekbe telepítették. 1856. szept. 30-án K. K. Josef Polytechnikummá alakították át. Legnevesebb tanára Stoczek József volt. Irod. Zelovich Kornél. A m. kir. József Műegyetem és a hazai technikai felsőoktatás története (Bp., 1922). József Kaszárnya:Táncsics Mihály u. 9. sz. József körút (VIII. Rákóczi út—Üllői út): a Nagykörút egyik szakasza. Az Erzsébet krt. gyalogosforgalmát a Rákóczi út keresztezésénél az EM Az egykori Derra-ház, József Attila u. 16. sz. József körút