Berza László (szerk.): Budapest Lexikon 1. A-K (Budapest, 1993)
K
kőbányai téglagyárak Kőbányai Sör- és Malátagyár:söripar Kőbányai Sörgyár (X. Maglódi út 17.): az államosítást követően 1949 májában a négy meglévő kőbányai sörgyár - a Dreher-Haggenmacher Első Magyar Részvényserfőzöde Rt., a Kőbányai Polgári Serfőző és Szent István Tápszerművek Rt., a Fővárosi Serfőző Rt. és az Export Magyar Malátagyár Rt. - összevonásával alakult meg a Kőbányai Sör- és Malátagyár. Az ország legnagyobb söripari váll.-a (keretébe tartozott a nagykanizsai Király Serfőzde is) lett, 1949-ben az orsz. termelés 87%-át adta. 1959- től 1970-ig a M. Orsz. Söripari Váll. gyára. Az 1960- as évektől gyorsan növekvő igényeknek folyamatos fejlesztésekkel tett eleget. Termelésében fokozatosan növekedett a palackozott sör aránya, 1959-ben itt állt munkába az első palackozó gépsor. Az 1970-es évek elejétől dolgozik az első nagyteljesítményű pasztőröző berendezés a tartósabb sörök arányának fokozása érdekében. 1971-től 10 éven át a Söripari Váll.-ok Trösztje irányítása alá tartozott, 1982-től önálló váll. Gesztorságával működik a söripari váll.-ok társulásaként a Söripari Kutatási Céltársaság. 1982-ben kezdődött meg a kőbányai gyár rekonstrukciója. Ez évtől gyártja az első licencsörét Tuborg néven. A ~ több terméke nyert díjat nagy nemzetközi versenyeken. Termelése 1989-ben 3,6 millió kifejtett sör volt. Az 1980-as évek végének sikersörét Dreher néven gyártja. (+söripar) kőbányai sörgyártás: ->söripar kőbányai téglagyárak: az első téglagyárat Kőbányán Hungária Gőztéglagyár néven 1809-ben alapították a Gyömrői úton. Egy 1836-os térképen már négy kőbánya és téglagyár szerepelt a kőbányai Óhegyen, kihasználva, hogy a mészkőhegyek között vastag agyagréteget találtak. Annak ellenére, hogy a kőbányai agyag minősége gyengébb, mint a budai agyagé, és alapos tisztításra szorul, a téglagyár-telepítés Kőbányán folytatódott. 1837-ben Hofhauser Alajos létesített téglagyárat az Óhegyen. A téglagyártás fellendült az 1838. évi árvíz után, amely Pesten 2700 házat döntött romba. Az újjáépítés szükségessége arra késztette a városi tanácsot, hogy Mathias Miesbach bécsi kőszénbánya- és téglagyártulajdonossal szerződést kössön téglagyár létesítésére. Ehhez a Rákos-patak mentén 52 hold területet ingyen bocsátott rendelkezésére. A 150 ezer forint beruházással létesített gyárban 800 munkás már az első évben 3 millió db téglát termelt. Később a kézi téglavetés megszüntetésével a gyár évi termelését 14 millió téglára növelte. A kezdetek után Kőbányán egyre több téglagyárat alapítottak. A nevezetesebbek Zitterbarth Mátyás téglagyára és Lechner János téglagyára az Alsóvaspálya u.-ban. Miesbach 1838. évi halála után unokaöccse, lovag Dräsche Henrik vette át a bányákat és a téglagyárakat. Az 1840-es években alapította a pestszenterzsébeti és a Gubacsi úti téglagyárakat, majd a Kőbányai Gőztéglagyár Maglódi úti és óbudai telepét. Dräsche Henrik 1846-ban a Pesti Sp. Kiállításon aranyérmet kapott gyárai létesítéséért. 1847-ben a gyárak vezetésével unokaöccsét, Dräsche Gusztávot bízta meg. Az 1880-as évek közepén a gyárak szénszükségletének kielégítésére megvásárolta Esztergom környékén Dorog, Tokod, Miklóshegy, Mogyorós, Annavölgy és Csolnok szénbányáit. A Sugárút (Andrássy út), valamint a Nagykörút beépítése továbblendítette a téglagyártást. 1868-ban a Hitelbank kezdeményezésére a Dräsche váll. rt.-vé alakult Kőszénbánya és Téglagyár Társulat Pesten névvel (1868-1950). Első vezérigazgatója Görgey Artúr vegyészmérnök, a szabadságharc tábornoka volt. Dräsche Gusztáv 22 évi működése után 1869-ben megkapta a Ferenc József Rend lovagkeresztjét. Ebben az évben a Kőbányai Gőztéglagyár Társulat ugyancsak a Maglódi A kőbányai Dreher Sörgyár 1895-ben 717