Bisztray-Balku Sándor - Bozóky László - Koblinger László: A sugárvédelem fejlődése Magyarországon (Budapest, 1982)
III. Rész: Sugárvédelem az ipari és mezőgazdasági munkáknál, sugárvédelmi kutatások és szervezetek, műszergyártás
hullásmérésekkel összhangban a felszíni vizek aktivitása is 1963-ban érte el a maximumot. Az Országos Közegészségügyi Intézetben, majd az OSSKI-ban a talaj, felszíni vizek és víziszapok radioaktivitását is vizsgálták. Az Izotóp Intézetben a 70-es évek eleje óta Pavlicsek IstvAn majd Szilágyi Mária és munkatársai foglalkoznak természetes vízminták tríciumtartalmának a mérésével [150, 151]. A Mecseki Ércbányászati Vállalatnál 1962 őszén kezdődött a bányához közeli patakok és a Pécs városát ellátó ásott kutak ellenőrzése: a negyedévenként vett vízminták uránium- és rádiumtartalmát mérik. Az ércdúsító üzembe helyezése óta az annak területén folyó patak vizét mérik, a hetvenes évek eleje óta heti gyakorisággal. A természetes vizek kis 226Ra-koncentrációjának a mérésére Sebessy László dolgozott ki módszereket. Több intézményben mérik az elfolyó szennyvíz aktivitását. A KFKI-ban a 60-as évek második felében építették azt a berendezést, amely a gamma-koncentráció folyamatos mérése mellett szinttúllépés esetén automatikus vagy kézi mintavételre is alkalmas. Az Izotóp Intézetben a szerves és szervetlen összetételű szennyvizek trícium és 14C-aktivitásának meghatározására alkalmas szelektív módszert dolgoztak ki. Meghatározták a leggyakrabban előforduló egyéb nuklidok zavaró hatását. A BME Tanreaktoránál a szennyvizek szakaszos kibocsátásakor minden alkalommal megmérik a fajlagos aktivitást, az egyetem területén levő savas gyűjtőaknából hetente vesznek iszapmintát s a közcsatorna Dunába ömlésénél, illetve a Duna-vízben is hetente ellenőrzik a szennyvíz fajlagos koncentrációját [152, 153]. A Bányászati Kutató Intézetben Ádám László és munkatársai hosszú idő óta foglalkoznak a vizek radioaktív 214