Bisztray Gyula (szerk.): Mikszáth Kálmán: Cikkek és karcolatok 14. 1882 jún-nov. - Mikszáth Kálmán összes művei. Cikkek és karcolatok 64. (Budapest, 1974)

Jegyzetek

egyik legnagyobb alakja; főleg az énekes népszínművekben aratott páratlan sikert. 7—9, 30, 166, 188. Blücher, Gebhardt, Leberecht, herceg (1742—1819) — porosz tábor­nagy; a Waterlooi csatát (1815. jún. 18) az ő beavatkozása döntötte el a szövetségesek javára. 215. Bogyó Alajos (1834—1906) — énekművész; 1871—81: a Nemzeti Színház tagja; 1881—85: színigazgató. A szabadságharc és az elnyo­matás éveiről érdekes korrajzot írt (1904). 89—90. Bonaparte Id. I. Napoleon. Bonfini, Antonio (1434?—1503) — olasz humanista, Mátyás király udvari történetírója. 190. Bontoux, Eugene (1824—1904) — francia bankár; előbb a Roth­­schild-csoport támogatásával működött, később a legitimisták és kle­rikálisok pénzével alapított bankot; 1882-ben megbukott. 62. Borostyánt Nándor (1848—1902) — író és hírlapíró, egy ideig A Hon munkatársa, 1881—85: a Pesti Hírlap vezető szerkesztője. 71. Bugyi András — szolnoki pénzhamisító. 96. Busbach Péter (1827—1905) — ügyvéd; 1881—92: Budapest VI. kerületének országgyűlési képviselője. 193. Gavour, Camillo Benső, gróf (1810—1861)—Garibaldi támogatásá­val megvalósította szárd vezetés alatt az olasz egységet; Viktor Emá­­nuel külügyminisztere. 188. Chambord, Henri Charles de Bourbon, herceg (1820—1883) —a meggyilkolt Berry herceg utószülött fia, a Bourbon-pártiak (a legiti­mista párt) trónjelöltje; 1844 óta Chambord grófja néven élt. 47. Ciliéi Ulrik gróf (1406—1456) — V. László király nagybátyja; fondorlatai miatt Hunyadi László hívei Nándorfehérváron felkoncol­ták. 105. Csanády Sándor (1814—1892) — Bihar megyei földbirtokos; 1861 óta — rövid megszakításokkal — folytonosan tagja volt a kép­viselőháznak és a függetlenségi pártnak. 190—191, 196, 207, 214. Csáky Albin gróf (1841—1912) — liberális politikus, Tisza Kálmán híve; 1888—1894: vallás- és közoktatásügyi miniszter. 83. Csávolszky Lajos (1841—1909) —politikus és hírlapíró. 1872—96: képviselő, a függetlenségi ellenzék demokratikus gondolkozású tagj a. 71. Csemegi Károly (1826—1899)—büntetőjogász; 1879—94: kúriai tanácselnök. 176. Csernátony Lajos (1823—1901) — publicista, szabadelvű párti képviselő; Tisza Kálmán egyik bizalmas embere. 71, 113, 201—202, 208, 211. Csiky Gergely (1842—1891) — drámaíró és műfordító; társadalmi drámáival a realizmus egyik kiváló képviselője. 49, 140—143, 143— 145, 152, 169. Csillag Teréz (1862—1925) — színésznő; 1881-től — rövid meg­szakítással— a Nemzeti Színház tagja. 142, 143, 151, 170, 171. Csóka Sándor (1841—1905) Pécsen, Baján, Kassán, majd 1885- től Kolozsvárott színigazgató. 27—28, 89—90. Dalmady Győző (1836—1916) — lírikus és műfordító. 1867-től Pest vármegye tisztviselője. 49. 392

Next