Bisztray Gyula (szerk.): Mikszáth Kálmán: Cikkek és karcolatok 3. 1877 - Mikszáth Kálmán összes művei. Cikkek és karcolatok 53. (Budapest, 1968)
Jegyzetek
Tárgyi magyarázatok Lap Sor 74 : 2 — 5 a »sas« és a »méhek« — Napóleon címer- és jelvény-képei. A mesében III. Napóleonra (74 : 13 Sedan !) és fiára, Jenő Lajos (»Lulu«) hercegre történik célzás, aki a bonapartista párt trón jelölt je volt. Trónigényét a pápa is támogatta (76 : 22-26). „ 6—8 a »liliom« — a Bourbonok címerképe. ,, 9—11 »egy öreg, elvénhedt csontú állat, nyakában a Bourbonok címerével« — a legitimista (Bourbon-) párt trónjelöltje: Chambord gróf, akit hívei V. Henrik néven emlegettek; a meggyilkolt Berry herceg utószülött fia, X. Károly francia király unokája. (Élt 1820—1883). A legitimista párt 1848- ban is, 1873-ban is igyekezett őt a francia trónra juttatni; Chambord gróf azonban mindkét esetben meghiúsította a tér veket. Makacsul vonakodott ugyanis a fehér liliomos elmert (amit MK is említ !) a trikolorral fölcserélni, mert még a látszatát is ki akarta kerülni annak, mintha a forradalom vívmányait hajlandó lenne elismerni. Halálakor a Bourbonok trónigényei az Orléanscsaládra szálltak. ,, 12—17 M gyűlés elnöke is, egy vén róka . . .« — Mac Mahon, a köztársaság elnöke. 76 : 3—7 és 28 — 29 »egy megkötözött angyalkái., kinek szárnyait le akarják vágni — a jog és alkotmányosság szimbóluma. 194. sz., július 15. Ezt az Apróságot MK barátjának, Odry Lehel operaénekesnek védelmében írta. Nem osztozik több lapnak ama felfogásában, hogy a kiváló énekes rossz népszínműveket ír. Mikszáth a Fővárosi Lapok és a Bihar című nagyváradi lap közleményeihez fűzi észrevételeit. De az Odry Lehel irodalmi munkásságát bíráló közleményekhez a kolozsvári Magyar Polgár c. napilap egy cikke is hozzátartozik. A Bihar c. lap (júl. 12) Odrynak Nagyváradon is színre került »Piros Panná«-járól ezeket írja: »Hibás alakjaiban nincs egy fikarcnyi életrevalóság, s az egész nem egyéb, mint egy szerencsekísérlet, amellyel tekintélyes bakot lőttek.« A Magyar Polgár (ugyancsak júl. 12-i számában) »a legjavíthatatlanabb népszínműíró«-nak nevezi Odryt. A Fővárosi Lapok (júl. 14.) átveszi a Magyar Polgártól »a legjavíthatatlanabb népszínműíró« titulust. Enyhén cáfolja a kolozsvári lap nézeteit, de megjegyzi, hogy: »A művész koszorúihoz nincs köze a sikertelen [!] tolipróbálgatásnak . . .« Az Apróság végén említett »Kávéjorrásl: irodalmi kávéház volt a Fürdő utcában (ma: József Attila utca); Rákosi Jenőnek és baráti körének volt »törzskávéháza«. 396