Bisztray Gyula (szerk.): Mikszáth Kálmán: Elbeszélések 5. 1880-1881 - Mikszáth Kálmán összes művei. Elbeszélések 31. (Budapest, 1966)

Jegyzetek

Lap Sor kezdetű dalából kiszakított szállóige. Németül: »Es ist eine alte Geschichte, Doch bleibt sie immer neu . . .« 164 : 3 Váci és Hatvani utca — a pesti belváros főutcái. A Hatvani utca a mai Kossuth Lajos utca. 165 : 13 itgrajzlerajos« — szatócs, fűszer- és vegyeskereskedő (lenéző, fitymáló hangsúllyal). 168 : 5 konvulziv — görcsös, vonagló. ,, 38 Fürdő-utca — a mai József Attila utca. III. fejezet 169 : 5 point — pont, pontszám, pontérték. 172 : 7 Schwechat — község Bécs közelében. A szabadságharc idején a honvédség vereséget szenvedett itt. ,, 26 Woolwich (MK-nál: Wolwich) — régen önálló város, jelenleg London egyik közigazgatási területe; az angol tüzérség szék­helye. — MK valami újságban vagy folyóiratban olvashatott »a híres woolwichi kuruzsló-javasasszony«-ról. ,, 28 Pester Journal — német nyelvű napilap. 1874-ben létesült. Felelős szerkesztője Strammer J. G. (Nevét Szinnyei József írói lexikona sem tartja számon.) ,, 30 ъArany pillangódhoz címzett kávémérés — Ezzel a céggel még nem találkoztunk MK műveiben. 173 : 4—5 ». . .tudja-e, kedves kisasszony, miféle nőknek szokták a hajukat levágni?« — A női haj tőből való levágása (éppúgy, mint a férfiaknál a bajusz vagy szakáll megtépázása) régen a legnagyobb megszégyenítések közé tartozott. A feslett erkölcsű nőknek vágták le büntetésből vagy bosszúból a haját. (Ld. MK: Péri lányok szép hajáról c. elbeszélését A jó palócokban.) 174 : 4 Szántay grófok — költött családnév. 184 : 11 »volt szolgálónk, Borcsa« — Többször megjegyeztük már, hogy MK-nak a 70-es évek vége felé és a 80-as évek elején — kivált Szegeden — két kedvenc női neve volt: Marosa és Borcsa. Nos, ebben az elbeszélésében is szerepet juttat mindkettőnek! 185 : 9 Zöldfa utca — ma: Veres Pálné utca. 186 : 7 özv. Kopomonkyné — csak itt előforduló, komikusán hangzó név. 191 : 31—32 íiA magyarnak most úgyis az a jelszava: hogy „várjunk"л — Utalás arra, hogy az elbeszélésnek ez a befejező része közvetlenül a kiegyezés előtti hetekben-hónapokban tör­ténik. Irodalom Mikszáthnak ezzel az írásával előttünk egyedül Rubinyi Mózes foglalkozott, éspedig két különböző alkalommal. Először »Mikszáth Kálmán élete és művei« c. munkájában (Bp. 1917. Révai kiad. 28—29. 1.). Itt mintegy vallomásszerűen adja 343

Next