Bogár Lajos: Intenzív. Egy pályakezdés esetfantáziái (Budapest, 2013)

Ármány és boncolás

Ármány és boncolás 303 eszembe. így kerülhetnek egymás mellé az első szerelem és a bélsár fogalmai. De ezt a kapcsolódást, megismétel­hetetlen szépséggel már leírta József Attila az Óda című versében.- Valóban - tettem hozzá - „Az örök anyag boldogan halad benned a belek alagútjain”. Felértünk az emeletre, a boncteremhez.- Képzelje, Ingrid, az orvoslás legeslegszebb méltatá­sára Csokonai egyik versében akadtam. De erről majd visszafele beszélek. Köpenyt, kalucsnit vettünk magunkra és beléptünk a boncterembe. A patológus kolléga felismert. A korábbi kórházi gyakorlataimon többször jöttem demonstrációra a belgyógyászatról, sebészetről, de orvosként most elő­ször. Mindig békésen, nyugodtan és nagyon határozottan magyarázta a makroszkópos leleteket. Most is ezt tette.- A nyaki ereken csak elágazódásoknál látszik mini­mális atherosclerosis. Mellűri folyadékot nem találtunk. A jobb arteria pulmonalisban számos, piciny, a falhoz ta­padó szürkés, vörös embolus látható. A tüdőparenchyma közepesen vértelt, lószőrpárna tapintató - magyarázta, és víztiszta folyadékot préselt ki a jobb alsó lebeny metsz­­lapjából. Megnézhettem, hogy milyen mellkasfali lyukat tágítgattam az érfogóval két nappal korábban, amikor pneumothoraxa lett szegény betegnek.- Lássuk a szívet! - javasolta Körömi.- Igen, az következik - válaszolt a patológus. - A töme­ge és a falvastagságok normálisak, sőt a szájadékok is megfelelő tágasságúak, de a mitralis billentyűn három­szor öt cm-es mállékony vegetáció található.- Hát igen! - reagált a látottakra szenvedélyesen Körö­mi. - Ez olyan métely, amely nem hagyta a szegény nőt tovább élni! Szörnyű, hogy nem tudtuk megelőzni, és

Next