Bogárdi János: Kevés víz, víz, sok víz - Korunk tudománya (Budapest, 1967)
Épül a Második Tiszai Vízlépcső
kásos statikai és szilárdságtani vizsgálatoktól. A megfelelő alapozási mód kiválasztása, valamint az alapozási munkálatok zavartalan elvégzése számos talajmechanikai és alapozási vizsgálat elvégzését teszi szükségessé. A folyami duzzasztóművek létesítésénél tehát rendkívül széles körben kell vizsgálatokat és tanulmányokat végezni. A tervezés általános alapelvek alapján készíti el az előzetes terveket, amelyeket azonban különböző kutatómunka segítségével ellenőrizni kell és így lehet a kutatás és tervezés szoros együttműködésével végül is megállapítani a mű legcélszerűbb, leggazdaságosabb és műszakilag leghelyesebb kialakítását. * A vízzel való gazdálkodás, a vízgazdálkodás nagy múltra tekinthet vissza. A vízgazdálkodás azon nagyon kevés emberi tevékenység közé tartozik, amelynek nyomait számos, a történelem előtti időkből származó létesítmény maradványai tanúsíthatják. Létesítésük pontos idejét nehéz megállapítani. Például a vélemények még ma is eltérnek abban a tekintetben, hogy vajon az egyiptomi, vagy a mezopotámiai öntözések voltak-e az első sikeres vízi munkálatok. Ha az időpont bizonytalan is, nyilvánvaló, hogy egyes vízgazdálkodási tevékenységek — mint a hajózás és az öntözés — magát a civilizáció kezdetét is megelőzték. A babilóniai síkság nagy népsűrűsége ugyanis csakis valamiféle lecsapolás, csatornázás és öntözés, tehát céltudatos vízgazdálkodás mellett keletkezhetett és maradhatott meg. A vízgazdálkodás kezdetétől óriási a fejlődés. A vízgazdálkodás napjainkban sokirányú, összetett tevékenységet jelent és valóban jelentős része korunk tudományának. Jövőbeli fejlődéséről lehetnek és vannak is elképzeléseink. De csak elképzeléseink vannak. A jövő vízgazdálkodását ugyanis az emberiség fejlődése szabja majd meg. 125