Bogárdi János: Kevés víz, víz, sok víz - Korunk tudománya (Budapest, 1967)
Mit is jelent a vízgazdálkodás
gazdasági ágazatok termeléséhez szükséges vízmennyiség biztosítását, végül pedig a vízkészletek minőségének védelmét jelenti. A vízkárelhárítás pedig egyrészt a víz romboló, pusztító hatása elleni védekezést, másrészt pedig a felesleges és káros vizek elvezetését jelenti. Egyik legáltalánosabb megfogalmazás szerint a vízgazdálkodás Földünk összes vizeivel, ezek védelmével, a vizek természetes körforgásából származó hasznosításával és ebbe a természetes körforgásba való beavatkozással foglalkozik, mégpedig a vizek mennyiségére és minőségére kiterjedően. A vízgazdálkodás mindig egy-egy hidrológiai, földrajzi, vagy pedig egy-egy politikai területegységre vonatkozik. A vízgazdálkodási tevékenység egyes részeiben nyilván másmás területi felosztást kell figyelembe venni. A vízgazdálkodás alapjául szolgáló vízkincs figyelembevételének, a vízgazdálkodás elméleti, hidrológiai alapjai tisztázásának, a vízkészletek számbavételének nyilván a hidrológiai területegységekre kell vonatkoznia. A vízgazdálkodás gazdasági vonatkozásai pedig inkább a földrajzi vagy politikai területegységeket veszi figyelembe. Hazánkban a vízgazdálkodást újabban az Országos Vízügyi Főigazgatóság definiálta. Eszerint a vízgazdálkodás mindaz a tudományos, műszaki, gazdasági és igazgatási tevékenység, amelynek célja a természetes vízjárásnak a társadalom szükségleteivel való összehangolása. A szükségletet természetesen úgy értelmezve, hogy az mind a vízigényt, mind pedig a fölös vizek távoltartását, illetve gyors elvezetését is magába foglalja. Végül a teljesség kedvéért megemlítjük, hogy a szerkesztés alatt álló Vízgazdálkodási Lexikon a vízgazdálkodást várhatóan a következőképpen fogja definiálni: a vízgazdálkodás a természet vízháztartásának a társadalom víz iránti igényei-18