Bogárdi János: Kevés víz, víz, sok víz - Korunk tudománya (Budapest, 1967)
Mit is jelent a vízgazdálkodás
mészeti adottságaihoz igazodóan, egy általános távlati terv részének kell tekinteni. Az ilyen távlati terv hosszabb időre szabja meg a fejlődés irányát. Hazánkban az egész ország területére kiterjedőleg az Országos Vízgazdálkodási Keretterv foglalja össze a vízgazdálkodási feladatokat, a vízkincs leghatékonyabb kihasználásának módjait és ezek megoldási lehetőségeit. Az Országos Keretterv mellett az egyes vízgazdálkodási egységekre az úgynevezett Területi Vízgazdálkodási Kerettervek tartalmazzák a teendőket. Mind az Országos Vízgazdálkodási Keretterv, mind a Területi Vízgazdálkodási Kerettervek a vízgazdálkodás valamennyi ágazatára, a vízhasznosító és kárelhárító munkálatokra egyaránt kiterjednek. A vízgazdálkodás összetettsége és a természeti adottságokkal való szoros összefüggése nyilván még az egyes országok vízgazdálkodásának összehangolását is szükségessé teszi. Ki gondolná, hogy az országok egymással ütköző vízgazdálkodási terveivel még az Egyesült Nemzetek Szervezetének (UNO) is foglalkoznia kell. Pedig így van, sőt a tagállamok vízügyi problémáinak megoldására és ezek összehangolására az Egyesült Nemzetek Szervezetén belül Vízügyi Központot is szerveztek. A világszervezet mellett még ennek specializált ügynökségei, valamint az egyes kontinensek gazdasági kérdéseit összefogó gazdasági bizottságai is sok vízgazdálkodási kérdéssel foglalkoznak. Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) gondot fordít a mezőgazdasági vízgazdálkodás fejlesztésére, illetőleg a fejlődő országokban ennek bevezetésére. A Nevelésügyi Tudományos és Kulturális Szervezet (UNESCO) a vízgazdálkodási tudományos kutatások összehangolását végzi. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi vonatkozásban a vízgazdálkodás egészségügyi vonatkozásait intézi. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) a tagországok hidrológiai észleléseit és méréseit, ezek feldolgozását és közreadását koordinálja. Még az ENSZ 3* 35