Bogárdi János: Kevés víz, víz, sok víz - Korunk tudománya (Budapest, 1967)

Mi a célja a tudományos kutatásnak a vízgazdálkodásban

Ml A CÉLJA A TUDOMÁNYOS KUTATÁSNAK A VÍZGAZDÁLKODÁSBAN? A patakok és a folyók legfőbb táplálója a lehullott csapadék. A lehullott csapadéknak csak egy része folyik le a felszínen, bizonyos része elpárolog, más része pedig beszivárog a talaj­ba. A felszínen lefolyó csapadékhányad közvetlenül kerül a mederbe és így ez a rész a legjellemzőbb a folyók vízjárására. A lefolyás mértékének és módjának, vagyis a vizek össze­­gyülekezésének a meghatározása rendkívül fontos. Sajnos a vizek összegyülekezése olyan összetett és annyi tényezőtől függő jelenség, hogy szabatos meghatározásától még nagyon távol vagyunk. A vizek összegyülekezése és lefolyása függ a csapadék mennyiségétől és lehullásának időtartamától. Rövid idő alatt lehullott nagy mennyiségű csapadékból több folyik le a felszínen, mint a hosszú idő alatt leesett csapadékból. A le­folyás függ a felület sajátságaitól, elsősorban lejtési viszo­nyaitól. Meredek lejtőkről több víz folyik le, mint vízszintes vagy közel vízszintes területekről. A talaj minősége is fontos szerepet játszik. A porózus, a vizet könnyen áteresztő talaj több vizet nyel el, nagyobb a víznyelő-képessége, és így keve­sebb folyik le a felszínen, mint a vizet kevésbé áteresztő tala­jon. A vizek összegyülekezését és lefolyását a felszínt borító növényzet is befolyásolja. Dús növénytakaró visszatartja a csapadék egy részét és így ott kevesebb víz folyik le, mint kopár területekről. A vizek összegyülekezése egyik legalapvetőbb része a víz folyamatos körforgásának. A vizek összegyülekezésének 38

Next