Bogárdi János: Kevés víz, víz, sok víz - Korunk tudománya (Budapest, 1967)
Mi a célja a tudományos kutatásnak a vízgazdálkodásban
zásával kapcsolatos. A vízgazdálkodás szorosan illeszkedik a műszaki tudományok színvonalához. A műszaki tudományok gyors fejlődése számos, eddig csak megközelítőleg ismert törvényszerűség pontosabb meghatározását teszi lehetővé. E törvényszerűségeknek a vízgazdálkodási tudományos kutatások jövendő célkitűzései között nagy jelentőséget kell biztosítani. A vízgazdálkodással kapcsolatos elméleti tételek jelenleg egyenlőtlen fokú tudományos megalapozottsággal rendelkeznek. Vannak részletek, amelyek igen kiterjedt, pontos tudományos elméleti vizsgálatokon és kísérleteken nyugszanak. Viszont vannak részletek, ahol az igényeket és a célkitűzéseket, valamint az ezekhez tartozó technikai megoldásokat még mindig csak feltételezések és közelítő összefüggések alapján tudjuk kielégíteni. Röviden tehát az újabb kutatásokkal pótolni kell a mutatkozó lemaradásokat, hogy a vízgazdálkodás igen összetett tevékenységét a lehetőség szerint azonos szintű tudományos eredmények segítsék. Csak egy példát említek: annak idején bevezették a vízfolyások középsebességének fogalmát a vízfelszín eséséből, a vízmélységből és egy átlagos érdességi tényezőből számítva. Bizonyos ideig ez tökéletesen megfelelt a folyami hidraulika általános fejlettségének. A fejlődés során azonban ma már ott tartunk, hogy feladataink megoldásához a vízfolyások középsebességét sokkal pontosabban kell meghatároznunk. A tudományos kutatásnak soha sem szabad megszakadnia. A tudományos eredményeknek közkinccsé kell válniok, vagyis a tudományos kutatásnak kell részben foglalkoznia az eredmények gyakorlati bevezetésével is. A vízgazdálkodási tudományos kutatással kapcsolatban meg kell említenünk az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) által 1965- ben megindított Nemzetközi Hidrológiai Decenniumot is. A Decennium vezérgondolata az, hogy az emberiség jólétének 43