Bogárdi János: Kutatási jelentések a vízgazdálkodásban. A kutatástervezés és -szervezés főbb kérdései - Tudományszervezési füzetek (Budapest, 1980)
I. Kutatásszervezés, kutatásfejlesztés, kutatástervezés
1.2.3 .A vízgazdálkodás 1976-1985. évekre szóló országos távlati kutatási-fejlesztési terve A Kutatási és Fejlesztési Feladatterv Távlati Terve, kísérleti jelleggel, 10—15 éves előrelátással vázolja fel az elérendő vízgazdálkodási célokat és az ezek érdekében megoldandó kutatási-fejlesztési feladatok főbb kereteit a vízgazdálkodás 12 szakterületének, ezen belül 24 részterületének feladatcsoportjai szerint rendszerezve. Ezt a tervezetet — tájékoztatásul — a 3. mellékletben bemutatjuk. Ennek alapján majd középtávú, ötéves tervciklusra rendszerezett tervet és évenként éves tervet kell készíteni. Itt említjük meg, hogy az éves és középtávú kutatási terv megjelölés a „távlati” jelző helyett a „hosszú távú időszak” bevezetését indokolná. Mivel azonban a „távlati” jelzőt általánosan használják, tanulmányunkban mi is ezt fogadtuk el. A távlati kutatási tervet — különösen az ehhez kapcsolódó kutatási témákat — nyilvánvalóan mindig az „időszerűség”, vagyis az adott és felmerülő igények szerint dolgozzák ki. Ezzel kapcsolatban néhány gondolatot ajánlunk a felelős szervek figyelmébe. Az egyes szakterületek távlati kutatási célkitűzéseit az OVH illetékes szakfőosztályai határozták meg, összhangban az ágazat távlati fejlesztési prognózisával. Intenciójuk alapján a szakterületet gondozó kutatóhely bontotta témákra a célkitűzéseket, és az ágazati fejlesztésekért felelős Vízgazdálkodás-fejlesztési Főosztállyal, valamint a kutató-fejlesztő munka operatív koordinációs feladatait ellátó Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont (VITUKI) Műszaki Fejlesztési Intézetével együttműködve alakította ki a szakterület távlati kutatási-fejlesztési tervét. Igen lényeges, hogy egy-egy szakterület távlati tervének gondozója már a terv összeállítása előtt rendszeres munkakapcsolatot alakítson ki valamennyi olyan érdekelt kutatóintézménnyel és neves kutató személlyel, akiket már kezdetben célszerű bevonni a távlati terv összeállításába. Szükséges ez azért is, mert a téma valamely részében vagy érdekelt az adott kutatóintézet, ületve személy, vagy pedig általános kutatói felkészültségükből kifolyólag észrevételeikkel segíthetik a helyes távlati terv kialakítását. Mivel a 12 fő téma egyike sem tartalmaz kifejezetten alapkutatásokat, ezért a távlati tervek minden esetben tartalmaznak olyan alapkutatási 38