Bóka László: Arcképvázlatok és tanulmányok (Budapest, 1962)

Arcképvázlatok

EUEK ARTUR ÉS AMBRUS ZOUTÁN Kevés embert becsültem oly nagyra, mint Elek Artúrt. Sem nagy író, sem nagy tudós nem volt, de tisztább lelkű, szigorúbb erkölcsű, nagy műveltségét szerényebben leplező embert keveset ismertem. Különös glória övezte finom fejét, bicegő alakját mindig három angyal körében láttam. Mert nem lehetett elfeledni, hogy Ambrus Zoltán meghitt barátságába fogadta, hogy két olyan asszonyember dédelgette, mint Hoffmann Edit és Reichard Piroska. S ha nem is volt nagy író és nagy tudós, igényes író volt, Álarcosmenet című kötetét olykor elő­veszem, s tanulmányait ma is haszonnal forgathatja az érdeklődő. Nagy megtiszteltetésnek éreztem, hogy a Nyugat hétfői asztalá­nál, a Dunacorso-kávéház különtermében, mellette ülhettem, közte és Nagy Zoltán között. Úgy bánt velem, mintha öccse lettem volna, bemutatott azoknak, akiket nem ismertem, egy­­egy intő szóval figyelmeztetett azokra az íratlan illemszabályokra, melyek a Nyugat körében kialakultak, megdicsért, ha valami olyat írtam, ami megnyerte tetszését. Újonc mivoltomban nagy biztonság \mlt számomra, hogy szárnya alá vett. 1940-ben egyik hétfőn korábban érkeztem a Nyugat asztalához, mint szomszédaim. Halász Gáborral ungorkodtam éppen, mikor megérkezett Elek Artur. Köszönésemet komoran fogadta, elbicegett mellettem és az asztal másik végére ült. Először azt hittem, hogy valakivel valami megbeszélése van, de aztán láttam, hogy szótlan szomorúsággal ül új helyén s még véletlenül sem veti rám a pillantását. Átszóltam hozzá, de úgy tett, mintha nem hallotta volna. Mikor felbomlott az asztal, nyomban kisietett a külön­teremből, holott egy darabon vagy őt, vagy Nagy Zoltánt el szoktam kísérni. Nagy Zoltánhoz fordultam, megkértem, tudja meg, miért haragszik rám Elek Artur. Egy nap se telt el, szólt a telefonom. Nagy Zoltán jelentkezett. — Maga kihúzta Artúr alól a talajt. Maga Ambrus Zoltánról ír- könyvet. Nem tudta, hogy Artur Ambrusról írja élete főművét? Valóban Ambrusról akartam könyvet írni. Péter András behívott éppen tíz napja a Franklin Társulathoz és meg­kérdezte, nem volna-e kedvem a Magyar írók sorozatba valakiről 4ú

Next