Bóka László: Arcképvázlatok és tanulmányok (Budapest, 1962)

Arcképvázlatok

„A minden áron, a derüre-borúra kormánypárt. . . ” (221.1.) Az aláhúzások nyilvánvalóan József Attila nyelvi érdek­lődésének emlékét őrzik. Arra nem emlékszem, hogy beszélt-e a könyvről. KAFFKA MARGIT-KOMMENTÁR 1903-ban jelent meg Kaffka Margit Versek című kötete. A kötet záróverse a népszerű Pétiké jár. Nem tartozik a jelleg­zetes, nagy Kaffka versek közé, de van benne valami lírai ked­vesség, s ha első bátorsággal tipegő gyereket látunk, halljuk a bíztató szülei szót: „Csak lassan, okosan, Peti fiam!”. S vanbenne valami pszichológiai igazság, ahogyan Pétiké önmagát biztatja: . . . Rózsaszín ujját előre tartva, Tip-top! Úgy indul óvatosan, Halkan, selypítve biztatja magát, hogy: — „Csak las-san! — Okosan! — Peti fiam!” 1903-ban tette közzé Bródy Sándor Jövendő-jében gyerek­kori emlékeit az akkor már Egerben remetéskedő Gárdonyi Géza. Ott olvasható az alábbi emlék-mozaik: „Árpád öcsikéin már csaknem kétéves volt, mikor járni kezdett. Két botot fogott a kezébe, s azzal indult meg. — Eassan, lassan, okosan! — mondogatta az apám. S mindnyájan mosolyogva és örömmel néztük a gyermek első támolygó lépéseit. Körül ültünk a szobában, egymástól jó távol, s Árpádot tárt karokkal hívtuk. Anyám is kapásra kész kézzel kísérte hátulról. Olyan volt ez, mint egy örömünnep. Másnap, hogy apám nem volt otthon, Árpád folytatta a gyakorlatait, de menés közben mindig mondogatta: — Lasszan, lasszan, otosszan! Most is látom, most is hallom.” Bródy lapjának „Új költők” rovatában Kaffka-vers is jelent meg. A vers keletkezésének idejét egy Gellért Oszkárhoz intézett leveléből ismerjük, 1903 július 10-én küldte el neki, a Magyar Géniusz számára. 90

Next