Borsy Zoltán: A Nyírség természeti földrajza - Földrajzi monográfiák 5. (Budapest, 1961)
I. fejezet: A Nyírség geomorfológiája
I. FEJEZET A NYÍRSÉG GEOMORFOLÓGIÁJA Л nyírség határai és földrajzi helyzete Az Alföld ÉK-i részében fekvő Nyírség* hazánk második legnagyobb futóhomokterülete. A Tiszántúl síkjából 20—50 m magasra kiemelkedő felszíne É-on a Bcdrogköz pleisztocénkori homokszigetekkel tarkázott fiatal alluviális területével érintkezik. K-i szomszédja a Bereg—szatmári-síkság, DK-en pedig az Érmellékkel határos. D-en közel 20 km-es sávon érintkezik a Berettyó-vidékkel. Ny felől a Hajdúság és a Hajdúhát lösztáblája övezi. K-en kevés kivételt leszámítva (Fábiánháza és Mérk környéke) éles vonal mentén emelkedik ki a Kraszna, Szamos és Tisza 105—120 m magas síkjából és hirtelen éri el a 140—150, illetve É-on a 125—130 m tszf-i magasságot (1. ábra). Kevésbé részletes térképen a K-i perem meglehetősen egyenes vonalúnak látszik, valójában azonban nem az. Különösen vonatkozik ez a Vásárosnaménytó) É-ra elterülő részre, ahol a fokozatosan Ny felé tolódó Tisza eróziós tevékenysége következtében a hirtelen kiemelkedő nyírségi perem futása meglehetősen zeg-zugos. A Nyírség ÉNy-i része Rakamaz és Vencsellő között 5—12 m magas meredek fallal ereszkedik le a Tisza alluviumára. A meredek falat a kanyarulatait fejlesztő Tisza alakította ki, ezért a perem nem egyenes futású, hanem beöblösödésekkel tagolt. Vencsellőtől К-re a felszín lealacsonyodik, és a határvonal futása nagyon változatos, mert a Tisza fiatal alluviális síkja sok helyen benyúlik a negye dkorvégi képződmények közé. Nagyhalásztól К-re már a Rétköz területén járunk (a Rétköz a Nyírség egyik legjobban elkülönülő része). Itt még elmosódottabbá válik a határ, és csak önkényesen lehet kijelölni. A leghelyesebben akkor járunk el, ha a Nagyhalászból kiinduló és Kétérközön, Kéciházhelyen, Csókadombon keresztülfutó, Dombrádnak tartó vonalat tekintjük a Rétköz É-i szélének. Dombrádtól Tiszakanyár, Szabolcsveresmart és Dögé községeken keresztül húzódik az igen változatos futású határ Fényeslitkéig. A Fényeslitke és Záhony közé eső szakaszon a Nyírség homoktömege fokozatosan emelkedik ki a Tisza fiatal öntésképződményeiből, ezért itt a perem nem olyan kifejezett, mint a K-i oldalon. Ny-on a Nyíregyházát Tokajjal összekötő út* Nevét a nyírfa után kapta, amelyből még 200 évvel ezelőtt is nagyon sok volt a Nyírségen. Ezt a feltevést igazolják a nyelvészek megállapításai is. HOBPÁCSI ILLÉS szerint ,,A -ság, -ség (-szág, -síg) gyűjtő és elvont képző konkrét halom jelentésű szóból (szavakból) alakult, ahogyan az ismeretszerzés történik: elvont fogalmaink kezdetén érzeteket, konkrét valóságot találunk” (MNy. XLIX. köt., 50. o. 1953). Balázs JÁNOSnak az a véleménye, hogy a Nyírség szó aligha jelenthet mást, mint nyírdombot, nyírfával benőtt dombos vidéket, nyírfás területet (MNy. XLIX. köt., 58. o. 1953). 9