Botka Ferenc: Kassai Munkás 1907-1937 - Irodalom - szocializmus (Budapest, 1969)
A Kassai Munkás és szocialista irodalmunk
jelenik meg 1924-ben ,,1” c. verseskötete is. 1925 májusában Párizsba utazik, belép a kommunista pártba, a franciaországi „kékzubbonyos” színjátszó mozgalom vezetője, majd a magyar pártcsoportok központi titkára lesz.110 A Munkásban in jgjelent versei sajátos, egyéni hangú költőként mutatják be, aki — tehetségét tekintve — a proletárirodalom derékhadába sorolható. Lírai hangvételében a népdalokból indul, nyelvezetét a szegedi dialektus ízes kifejezései színesítik.111 Időnként, így például ismert Magyar Lenin versé ben, amely József Attilának is megragadta a figyelmét,112 a népdal stílusa Ady költői hangjával ötvöződik. Más költeményeiben viszont a kor baloldali lírájában általános expreszszionista verselés és képalkotás hatása érződik. Verseinek tematikája változó: A párizsi nagyuccákon riadtan, magányosan bolyongó magyar munkás, a kommün napjaira visszaemlékező parasztok (Pipafüst), a kommunista sajtót lelkes tűzzel propagáló Vörös rikkancsok elevenednek meg bennük; megverselik a nemzetközi reakció véres rémtetteit,113 s kemény hangon figyelmeztetnek a mozgalom soraiba befurakodó rendőrségi besúgók kártevésének veszélyére (Vigyázz a spiclire). Lírája mellett Sarló egy elbeszéléssel és egy agitációs jelenetével is szerepel a lapban: mindkettő a kor forradalmi irodalmának tipikus terméke. A boisevikfaló Pompon egy osztályáruló művezető, iszákos, korrupt, a keze alatt dolgozó kis munkásinast halálba kergető alakját rajzolja.114 A vörös falu c. jelenete viszont a magyar fehérterror rémtetteit viszi színre.115 Az írói portrék sorát Faludi Iván zárja. Faludi a világháború utolsó éveiben a magyar avantgarde köreiben jelentkezett kisebb költeményekkel, elbeszélésekkel. Egyike volt az orosz irodalom szorgos tolmácsolóinak. Érdeklődési köre kiterjedt a színházra is. A húszas évek elején emigrált.116 Novelláit Karélia, Kirgizia, Kunság címmel adta ki 1926-ban Stockholmban. Jelenleg Svédországban él. 110 1930-ban kitoloncolják Franciaországból. 1932 első felében Berlinben, ugyanez év nyarától Moszkvában tevékenykedik. 1933 és 1936 között a Sarló és Kalapács technikai szerkesztője. Jelenleg Budapesten él. 111 E hangvétel különösen tisztán és szépen érvényesül a Ha meghalok c. verséhen (MPN 1928. 68.). A népdalok egyszerűségére törekvő stílusának másik szép példája a balladaszem Örssé c. költemény, amely az urak kényére-kedvére kiszolgáltatott, teherbe ejtett kis cselédlányt, szomorú sorsát verseli meg. A téma ismert, nem új. Befejezése azonban mégis eredeti: Orzse nem törik össze, gyárba kerül, magához vonja a mozgalom. Rendőrkardtól kaszabolt, lovaktól taposott mártír alakja, neve a párt lobogójává, vörös „Édes Anná”-vá válik. 1.2 Sarló Sándor: A Vöröscsontú költő. Irodalmi Újság 1965. 16. sz. 5—6. 1.3 L. Húsvét napján (M 1928. ápr. 8.; 83. sz. 6.) Avers Csang Kai-Sek-nek, a kínai szakszervezeti tanács tagjai körében szervezett vérengzése elleni tiltakozásként született. 114 Az elbeszélés oroszul is megjelent a Pravda Vosztotta c. taskenti lapban. (Sarló Sándor közlése.) 115 A jelenetet a szerző közlése szerint több nyelvre is lefordították, s számos helyen vitték színre a munkás-színjátszók. 116 Faludi írásai a tanácsköztársasági sajtóban is felbukkantak. 1919 és 1920 között Színházi Kritika címmel folyóiratot adott ki Budapesten. — A húszas évek elején M. P. Arcibasev, A. A. Blok, F. M. Dosztojevszkij, O. F. Miller és L. Ny. Tolsztoj műveit fordította magyarra. 142