Botka Ferenc (szerk.): A csehszlovákiai magyar nyelvű szocialista sajtó irodalmi bibliográfiája, 1919-1938 - Irodalomtörténeti bibliográfiák 2. (Budapest, 1966)
Bevezetés
12 Bevezetés a RAPP, a Proletár írók Szövetségének,7 valamint a belőle kisarjadó Forradalmi írók Nemzetközi Irodájának8 az irodalmi felfogása nyomta rá a bélyegét. Ez a tény a maga nemében egyedülálló helyet biztosít a Munkás fenti évfolyamainak, hiszen a RAPP irodalompolitikai koncepciója magyar nyelvű sajtótermékekben 1927 és 1929 között sehol —• sem a Szovjetunióban, sem Európában — nem érvényesült ilyen teljesen és maradéktalanul. Az 1930—1935 közötti évek a Munkás váratlan és hosszú hanyatlását hozták magukkal, amelynek okait mindenekelőtt a lap üldözésében, lassú és tudatos anyagi tönkretételében kell látnunk. Az állandó cenzúra, a naponkénti elkobzások, a nyilvános terjesztés lehetetlenné tétele és az ismétlődő betiltások (először 1929. március 24. és április 28. között, másodszor 1929. július 5. és augusztus 6. között, majd harmadszor 1933. december 17. és 1934. július 15. között) azt eredményezték, hogy a Munkás 1929. december 1-től hetente újra csak háromszor, majd 1930. január 13-tól pedig hetente csak egyszer tudott megjelenni. A rendkívül leszűkült lehetőségek következtében irodalmi színvonala is igen nagy mértékben esett. Hosszú éveken keresztül a publicisztika vált uralkodóvá, s egy-két helyi és szovjetunióbeli magyar munkáslevelező írásán kívül alig jelentek meg benne írói alkotások. Közülük csupán Fábry Zoltán, Karikás Frigyes, Komját Aladár közléseit érdemes megemlíteni, s nem utolsó sorban József Attila néhány költeményét, amelyek a korabeli konspiráció következtében gyakran névtelenül láttak napvilágot. 1935 végétől ismét bizonyos fellendülés érezhető. A lap anyagilag ugyan továbbra sem tud megerősödni, ekkor is csak hetenként jelenik meg, de az előretörő népfrontpolitika szelleme láthatóan érezteti hatását szerkesztésében. Tartalma olvasmányosabbá válik, több helyet szentel a szépirodalomnak, s közléspolitikája a szocialista irodalom további előtérben tartása mellett (1. Gergely Sándor, Háber Zoltán, József Attila, Komját Aladár, Madarász Emil stb. alkotásait) helyet ad haladó hagyományainknak, sőt klasszikusainknak is (1. Ady, Madách, Petőfi, Vörösmarty versei-7 RAPP, Российская Ассоциация пролетарских писателей = Proletár Írók Oroszországi Szövetsége — rövidítése. A címben megjelölt írókat összefogó csoport 1925-től 1932-ig állt fenn. Alapjában véve pozitívan értékelik munkáját, amely azonban nem volt mentes bizonyos „balos” hibáktól. 8 Forradalmi írók Nemzetközi irodája. Lényegében véve a RAPP szellemében létrejött nemzetközi szervezet, amely a nyugati országok baloldali íróit fogta össze.