Brizzi, Gian Paolo - Pál József - Martelli, Fabio: Ripensando a Budapest. Budapest: 1956 – Olasz tanulmányok és visszaemlékezések (Budapest, 2007)
Sárközy Péter: Az 1956-os magyar forradalom és az olasz kultúra
324 Sárközy Péter (Molnár Ferenc, Zilahy Lajos, Heltai Jenő, Márai Sándor stb.) olaszországi „fénykora” következett.14 Hasonlóképp az ötvenes évek második felében a magyar írók újabb forradalmának köszönhető, hogy tíz évi szünet után új lendületet vett a magyar költők és írók műveinek olaszországi kiadása, mely máig tart. 1956 után ugyanis nemcsak a bebörtönzött kommunista író, Déry Tibor regényeit és az antisztalinistának tartott filozófus Lukács György munkáit kezdték olaszra fordítani15, hanem egymás után jelentek meg magyar vers-antológiák16, a különböző válogatások Ady Endre, Kosztolányi Dezső, József Attila, Radnóti Miklós, Illyés Gyula műveiből17, ismét kiadták a klasszikusokat (Petőfi, Jókai, Madách, Mikszáth, Herczeg és Molnár Ferenc regényeit) és az új magyar irodalom jelentős képviselőit (Németh László, Sánta Ferenc, Konrád György, Mészöly Miklós stb.). Végeredményben ennek az 1956-os forradalom utáni Magyarország iránti érdeklődésnek köszönhető az, hogy a modern magyar irodalom immár öt évtizede „jelen” van Olaszországban.18 II. Olasz írók és a magyar forradalom Az 56-os magyar forradalom olaszországi visszhangjának egyik sajátossága, hogy a visszaemlékezéseken, memoárokon túl irodalmi művek sora is született a magyarok hősi harcáról, és a forradalmat követő véres megtorlásokról. Indro Montanelli 1958-ban írt drámájából előbb Olaszországban film, majd 1990 után Magyarországon tévéjáték született (Az álmok hajnalban meghalnak), de hasonlóképpen említhetjük Ilario Fiore és Mario Pomilio budapesti harcokat megörökítő regényeit (Ultimo treno per Budapest, Mondadori, 1957; Nuovo corso, Bompiani, 1958), melyeket negyven év múltán követett az udinei magyar professzor, Roberto Ruspanti 2002-ben megjelent II treno da Budapest című, a forradalom idején játszódó, eredeti dokumentumok alapján írt szerelmi története (A budapesti vonat, Soveria Manelli, 14 SÁRKÖZY PÉTER, Magyar irodalom Olaszországban, „Kortárs”, 2002,6,113-124, ill. Uő: Le traduzioni delle opere letterarie ungheresi in Italia, „Rivista di Studi Ungheresi”, (XVIII), 3-2004,7-17. 15 1957-ben jelent meg az első Déry-kötet (Niki, storia di un cane, Einaudi), majd a Feltrinelli és az Editori Riuniti egymás után adta ki a Déry műveket, La resa dei conti, 1962; Il gigante, 1963, 1964; Il signor A. G. nella città di X, 1966; Lo scomunicatore, 1969; Un reportage immaginario di un festival Rock, Editori Riuniti, 1972; Uomo dall’orecchio mozzato, uo, 1975; Caro suocero, uo, 1977. Lukács György műveinek olaszországi fogadtatásáról vö: CONSTANZO PREVE, Lukács in Italia, „Rivista di Studi Ungheresi”. 2-1987,78-85. 16 Már 1957-ben FOLCO TEMPESTI kiadja a magyar irodalom legszebb lapjait (Le più belle pagine della letteratura ungherese), melyet GIANNI TOTI (Poeti Ungheresi, Milano, Avanti!, 1959), MARIO dE MICHELI (Poesia ungherese del Novecento, Milano, Schwartz, 1960) és PAOLO SANTARCANGELI (Lirica ungherese del ’900, Parma, Guanda 1960) XX. századi versválogatásai követtek. 17 Ady (1957, 1962), Kosztolányi (1960, 1962), József Attila (1957, 1962), Radnóti Miklós (1958, 1964), Illyés Gyula (1966, 1967), Pilinszky János (1983), Nemes Nagy Ágnes (1987). 18 Vö., SÁRKÖZY PÉTER, A magyar irodalom „helye” Európában - olasz szemszögből,, „Nyelvünk és Kultúránk”, 2006, 11.