Brizzi, Gian Paolo - Pál József - Martelli, Fabio: Ripensando a Budapest. Budapest: 1956 – Olasz tanulmányok és visszaemlékezések (Budapest, 2007)
Sárközy Péter: Az 1956-os magyar forradalom és az olasz kultúra
Az 1956-OS MAGYAR FORRADALOM ÉS AZ OLASZ KULTÚRA 337 nyugati politikai elit miért lelkesedik annyira a KGB iránt. 25 évvel ezelőtt, amikor Jurij Andropov a KGB éléről a Szovjetunió elnöki székébe került, a nyugati médiák nem győzték dicsérni, hogy milyen művelt és okos ember...Aztán kiderült, hogy mindez hazugság volt, jobb esetben képzelődés, vágyálmok kergetése. De hogyan lehetett egy olyan emberért lelkesedni, akinek a szakmája éven át az volt, hogy embereket semmisítsen meg?... Hasonló volt az újságok reagálása, amikor 1999-ben Jelcin átadta a hatalmát egy szürke, addig ismeretlen KGB ezredesnek, Vlagyimir Putyinnak...Hiszen mit is számít az, hogy az új elnöknek KGB-és múltja van? Semmit, hiszen a KGB végeredményben a szovjet társadalom elitjének számított...”. Ezzel szemben veti fel Bukovszkij a kérdést: „De ilyen értelemben az SS-ről is elmondható, hogy a náci Németország „elitje” volt. Ezek szerint 1955-ben örülnünk kellett volna annak, ha egy volt SS tisztet választottak volna meg német kancellárnak? Egy velejéig rohadt társadalomnak az elitje is velejéig rohadt volt. Mi van ezen örülni való?30” Jó lenne, ha a nyugat-európai országok értelmiségei, melyek nagy része máig szociális elkötelezettségétől és neveltetésétől vezetve - baloldali érzelmű, Ignazio Silone példájából tanulva képes lenne végre megérteni, hogy Közép-Kelet Európában is demokráciában szeretnének az emberek élni, és nem diktatúrákban. Igaz, a diktatúrákban általában „rend van”. De olyan rend, ahol - József Attila szavaival „a rend arra való, / hogy ne legyen szabad, ami jó”. Nyugati értelmiségi barátaink a hetvenes-nyelcvanas években Budapesten járva nem értették, hogy mi bajuk van a magyaroknak, hiszen, ahogy akkoriban mondták, Magyarország volt akkor „a láger legvidámabb barakkja”. De a magyar nép nem szeret sem szomorú, sem vidám lágerben élni. Szabad akar lenni. Ezért lázadt fel 1956 októberében, és most 16 év után sem szeretne visszatérni egy „vidám láger” akol-melegébe, csak azért, hogy nyugati barátaink nyugodtan alhassanak, mert „odaát rend van”. Dante „boldog Magyarországa” nem akarja, hogy ismét „félrevezessék”, sem jobboldali, sem baloldali „vezetők”. A mai Magyarországon a jobboldaliként megbélyegzettek többségének a szíve, éppúgy, mint hajdanában Adynak és Babitsnak „baloldalon” dobog31, csak azt szeretnék, amit az „elvtársai” által „fasisztaként” megbélyegezett nagy magyar kommunista költő, József Attila 1935-ben így fejezett ki: 30 . ... Che importanza poteva avere il suo passato nel KGB? Dopo tutto il KGB era „l’élite della società sovietica”. ...Se anche le SS, infatti, erano un’élite della Germania nazista, saremmo stati contenti nel 1955, di vedere un ex SS diventare cancelliere? In una società marcia, le élite sono all’origine del marciume. Cosa c’era quindi da festeggiare?” in J’accuse, Intervento di VLADIMIR BUKOVSKIJ al convego „La Russia e l’Europa dopo il crollo del muro”, „Corriere della Sera”, 24, settembre 2006, p. 35. 31 Vö: BABITS Mihály, A jobb és a bal, in uó: Eszék és tanulmányok, szerk. BELIA GY., Budapest, Szépirodalmi, 1972.