Bruhács János: Nemzetközi vízjog. A nemzetközi folyóvizek nem hajózási célú hasznosításának joga (Budapest, 1986)
VI. fejezet: Hatályos vízügyi egyezményeink
tételek: a baráti kapcsolatok kialakulása, a társadalmi rendszer azonossága, a szocialista országok közötti katonai, politikai és gazdasági szövetség létrejötte és állandó erősödése, a kölcsönös egymásrautaltság fokozódása megteremtette e térségben a komplex vízgazdálkodás megvalósításának, a különböző országok vízhasznosítási érdekei összehangolásának, az egységes és tervszerű védekezési intézkedések megtervezésének lehetőségét . Az előzőek állnak - mutatis mutandis - az Ausztriával fennálló vízügyi kapcsolatokra is. Azt is figyelembe kell venni, hogy a vízgazdálkodás technikai és gazdasági feltételei is megváltoztak. Uj szükségletek, megváltozott hasznosítási módok jelentkeztek, és fokozódott a vizek szennyezése, ezért vizsgálandó az, hogy a nemzetközi jogi szabályozás, a Kárpát-medence államai közötti hatályos vízügyi szerződések milyen mértékben kvadrálnak a tényleges lehetőségekkel, mennyiben biztosítják a szocialista országok között fennálló érdekközösségnek megfelelően a különböző államok jogainak és érdekeinek kölcsönös tiszteletben tartását és együttműködésük fejlesztését. 2. A VÍZGAZDÁLKODÁSSAL KAPCSOLATOS MULTILATERÁLIS EGYEZMÉNYEK A Kárpát-medence államai között hatályos multilaterális egyezmények alig érintik a nemzetközi vízügyi viszonyokat. Az 1947. évi magyar békeszerződés3 - a trianoni békeszerződéssel ellentétben - nem tartalmaz semmiféle rendelkezést a folyóvizek nem hajózási célú hasznosításáról, bár Magyarország határai - a pozsonyi hídfő átengedésétől eltekintve (1. cikk 4/c pont) - megegyeznek az 1920. évi szerződésben megállapított határokkal. A magyar vízgazdálkodás feltételeit meghatározó természetföldrajzi viszonyok tehát nem változtak meg. A magyar kormány ugyan a három nagyhatalomhoz intézett 1945. november 12— i jegyzékében foglalkozott a folyók rezsimjével és a Kárpát-medence vízügyi egységével összefüggő kérdésekkel. Ebben a határok módosítására vonatkozó igényt helyezte előtérbe, de 31948. évi XVIII. törvény. 131