Buda Béla: Pszichoterápia. Kapcsolat és kommunikáció (Budapest, 2004)
IX. Csoportterápia és családterápia - a pszichoterápia új keretei
szik - csoportos alapjait szüntette meg. A „kibeszélésnek" csak a veszélyei váltak ismertté, hiszen az ország egyik fele szorgalmasan súgta be a másik felét (és lehet, vice versa is megtörtént ez, hiszen káderlapok, hangulatjelentések stb. folyamatosan készültek, és egymillió párttag élt „éberségéből", amit azért időnként bizonyítani illett...). A terápiás csoportokban is, de a vezetőképzés első csoportjaiban is leggyakoribb asszociáció a „tszcs" vagy a munkaértekezlet volt, vagy az akkor divatos „ankét", a politikai gyűlés. Ismét sapienti sat, ha valaki élt a korban, és ki tudja, mennyire érthető utalás a szerencséseknek, akiknek ezt nem kellett végigszenvedniük. Ebben a közegben jelent meg és alakult a csoport-pszichoterápia, a hatvanas évek elejétől kezdve. 10. táblázat. A magyar csoport-pszichoterápia „geneológiája"- korai kezdemények - Böszörményi, Adorján, Gálfi, csoportos autogén tréning stb.- a pszichoterápiás kultúra kezdetei - Hidas György, FPMK- korai műhelyek - Sülé, Völgy u., Lipót, Hidegkút- a Bálint-módszer - módosított Bálint-csoport (Szinetár), Bálint-körök (Juhász), medikus-Bálint (Tringer) stb.- korai kutatások (Hidas, Sülé, Pertorini és Horváth Szabolcs, FPMK (Szó'nyi, Hidas, Harmatta, Sülé stb. - Hill-mátrix), Kóczán és munkatársai, Ozsváth és munkatársai- a pszichodráma hatása - Mérei, illetve a német hátterű akciós képzés- tréning-csoportok - az UNIDO-grupp, Varga Károly- Rogers hatása, encounter csoportok, rogersi tréning- a Pszichoterápiás Hétvégek és a nagycsoport- a kiképző' csoportok elterjedése- a csoportok a pszichiátriai ellátásban és rehabilitációban- а ТА hatása - határkerületek - Gordon stb.- Tündérhegy, Hidegkút, Csanyik- a csoport-pszichoterápiás irodalom és publikációk- a nemzetközi kapcsolatok- a jelen és a jövó'? A pontos történelmet, közlemények jegyzékével, anekdotákkal, a nagy öregek visszaemlékezésével stb. történész kedvű kollégákra hagyom. A nevek amúgy is élnek a megfelelő iskolák hagyományaiba. Persze, több tucat embert említhetnénk, aki a csoportszcéna fontos szerepelője volt, pl. Lust Iván, Goldschmidt Dénes, Fonyó Ilona, Bagdy Emőke, Erdélyi Ildikó és sokan mások... Az FPMK - a „főpimók", a „szinetárium" - volt, a Fővárosi Pszichoterápiás Módszertani Központ, amely beléptemkor és még utána kb. négy évig József Attila Kórházként volt ismeretes. 1973 körül itt alakult ki egy nagyobb szabású csoportkutatás, amely - ha jól tudom - nem fejeződött be, de amelyből azért született néhány közlemény, az akkor még új Hill-mátrixot alkalmazták. A pszichodráma összetett történetét itt talán túl sommásan érintem, és a folyamatban előreszaladok, amikor már a Németországból hazajáró Leutz-tanítványok akciós képzésére utalok, Méreivel a finom ellentétre a kettő, majd több hazai irányzat között stb. A táblázat nagyjából időrendi logikát követ, de a folyamatok párhuzamosak, egymást fedőek és gyakran egymást erősítők voltak. A kilencvenes évekre már számottevő csoport-szakirodalom alakult (ezt pl. kifejezetten hasznosnak és fontosnak tarta-353