Büky Béla: A fővárosi keresztnévadás hatóerői - Nyelvtudományi értekezések 26. (Budapest, 1960)

I. Bevezetés

I. BEVEZETÉS Az itt következő tanulmányban különös gondot fordítottam a név­divat és a névhangulat jelenségeinek tanulmányozására, valamint azon tár­sadalmi hatóerők kiderítésére, melyek befolyással vannak a századunkban uralkodó fővárosi keresztnévadási szokásokra. E cél érdekében adatokat gyűj­töttem az 1895—1899-es, az 1945—1949-es, valamint az 1959-es évek idő­szakából. Az adatgyűjtést a VIII. kerületi Tanács Anyakönyvi Osztályán, az I. számú Fővárosi Levéltárban, a VIII. kerületi Szent József Plébánián, vala­mint a Kálvin téri Református Egyházközség Lelkészi Hivatalában végeztem. Adataimat a felsorolt helyeken talált születési anyakönyvekből merítettem. Igaz ugyan, hogy a feldolgozott adatok legnagyobb része a VIII. kerületi anyakönyvekből való, de mivel a szülészeti klinikák főleg e kerületben van­nak, a nagybudapesti születések jelentékeny hányadát itt anyakönyvezik, így e kerület születési anyakönyvi adatainak áttanulmányozása által Nagy­­budapest névadási szokásairól egységes képet nyerhetünk.1 A névadás alkalmával a szülők sokszor ragaszkodnak bizonyos helyes­írási formához: Aliz helyett Alice, Teodóra helyett Theodora stb. alak bejegy­zését kérik. Egy bizonyos helyesírási formához való ragaszkodás sokszor igen jellemző a névadási indítékokra; ezért a különböző helyesírási formákat, vál­tozatokat minden esetben önálló névnek tekintettem. Erre éppen az 1945 utáni anyakönyvvezetés nyújtott lehetőséget. Ettől kezdve ugyanis az anya­könyvvezetés a kívánt ortográfiái formában jegyezte be az újszülött nevét. Az 1945 utáni névadatok számára jó összehasonlítási alapul kínálkoznak az állami anyakönyvezés megindulásakor (1895 után) feljegyzett születési anya­könyvi adatok, mivel a kívánt helyesírási formát ekkor is tiszteletben tar­tották. Azoknak a személyeknek a száma, akiknek névadatait feldolgoztam, évenként a következő:1 2 1 Az adatgyűjtés során nem választottam ol a magyar ajkúakat a Budapesten letelepedett nemzetiségiektől vagy külföldiektől. A tanulmány tehát nincs tekintettel a névadók anyanyelvére; nem a fővárosi magyar keresztnévadást tárgyalja^ hanem a fővárosi keresztnévadást általában. 2 A táblázatban feltüntetett évenkénti számok nem egyeznek az illető anya­­könyv utolsó tételszámával, mert az adatgyűjtés során már eleve kihagytam azokat az eseteket, ahol a szülő vidéki lakos és Budapestre csak a szülés lefolytatása végett uta­zott fel. Ezenkívül az 1896-os évben mind a férfi, mind pedig a női nevek kijegyzését, az 1898—1899-es években viszont — a férfinevek feldolgozását folytva — a női nevek ki­jegyzését az illető anyakönyv 3600-as tételénél megszakítottam, egyébként mindenütt a teljes évi anyagra voltam tekintettel. Adataim évenkénti száma azért sem egyezhet az utolsó tételszámmal, mert a születési anyakönyvekben a halva születettek tételei is sze­repelnek, nyilvánvaló azonban, hogy ezeknél névadás nem történik. 1*

Next