Buzás György Miklós: A diabetológia története (Budapest, 2010)

21. Szervátültetés diabetes mellitusban

Őssejtek a diabetes gyógyításában 479 Őssejtek a diabetes gyógyításában A transzplantáció újabb reménysége az őssejtkutatásban rejlik. Az őssejtek emb­rionális vagy szöveti eredetű, önmegújulásra és differenciálódásra képes sejtek.48 Az őssejt kifejezést 1908-ban egy berlini hematológiai kongresszuson használta Alekszander Maximov (1874-1928) orosz szövettanász, aki feltételezte e sejtek hemopoeticus eredetét. Átvitt értelemben valamit tudhatott róluk József Attila (1905-1937) is, aki A Dunánál című versében 1936-ban így írt: Megszólítanak, mert ők én vagyok már; gyenge létemre így vagyok erős, ki emlékszem, hogy több vagyok a soknál, mert az őssejtig vagyok minden ős ­­az Ős vagyok, mely sokasodni foszlik: apám- s anyámmá válók boldogon, s apám, anyám maga is ketté oszlik s én lelkes Eggyé így szaporodom! 1960-ban mutatták ki, hogy az agyban léteznek differenciálódásra képes ős­sejtek, s ezzel megdöntötték Ramón у Cajal (1852-1934) elméletét, miszerint a születés után új neuron nem képződik. 1963-ban a kanadai Ernest A. McCulloch és James E. Till egércsontvelőben lelt először őssejtekre,47 1968-ban pedig Robert A. Good (1922-2003) végezte az első haematopoeticus őssejtátültetést immundeficiens gyermek kezelésében.49 1978-ban találtak haematopoeticus ős­sejtet az emberi köldökvénában, majd 1981-ben Gail Martin azonosította és ne­vezte el az embrionális őssejteket. 2007-ben az orvosi Nobel-díjat az olasz Mario R. Capechi, az angol Sir Martin J Evans és az amerikai Olivier Smithies kapta az egér embrionális őssejtjei termelésének kidolgozásáért knockout egereken. Az őssejtterápiát alkalmazzák malignus hematológiai betegségekben, myocardialis infarktusban, emlőrákban, Crohn-betegségben, vastagbél- és gyo­morrákban, Parkinson-kórban és amyotrophicus lateralis sclerosisban.47-51 A diabetes mellitus őssejtekkel való kezelése kísérleti stádiumban van - a ta­nulmányok 2000-ben kezdődtek. A kutatások célja, hogy embrionális vagy szöveti őssejtekből működő, inzulint termelő béta-sejteket nyerjenek. 2001-ben sikerült egérőssejtből inzulint és C-peptidet termelő béta-sejteket előállítani, 2006-2007- ben pedig megoldódott az emberi embrionális őssejtek átalakítása is.50 2001 és 2006 között egér- és emberi pancreasból nyert őssejtekből is sikerült in vitro in­zulint termelő sejteket nyerni.50 A harmadik lehetőség a transzdifferenciáció: ennek során mesenchymalis vagy perifériás monocytákat alakítanak át pancreas endokrin sejtekké. Mindhárom módszer titka a speciális tenyésztési körülmények biztosítása és azon transzkrip­

Next