Cságoly Ferenc: Három könyv az építészetről 1. A szépség (Budapest, 2013)
A ritmus
JEGYZETEK Róma művészetéből merített példákat, ezeknek a szobroknak az előképe Marcus Aurelius lovas szobra lehetett. A filozófus hajlamú Marcus Aurelius emlékét egy „csak” 3,5 méter magas lovas szobor őrizte. Ez is nagyobb az életnagyságnál, de mértékkel és befogadhatóan. Marcus Aurelius esetében a méretek már nem az elvonatkoztatott nagyságú istencsászárt mutatják, hanem az embert - igaz, a legnagyobb embert. És ebben van igazság. Aki elolvassa Marcus Aurelius Elmélkedéseit, annak elképzelése lehet erről a nagy emberről, az utolsó jó császárról. 14 ----- Devonshire Royal Hospital, Buxton, 1881. Tervező: Robert Rippon Duke. 15 ---Ernst F. Schumacher német születésű angol közgazdász tanulmánykötete, a Small is beautiful: Economics as if People Mattered 1973-ban jelent meg. Magyarul A kicsi szép: Tanulmányok egy emberközpontú közgazdaságról címmel jelent meg (ford. Perczel István, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1991). ■ 16 ---„Ép testben legyen ép lélek - kérd ezt az imádban.” (Ford. Muraközy Gyula.) 17 --Vitruvius: Tíz könyv az építészetről. III. könyv, első fejezet. (Ford. Gulyás Dénes. Képzőművészeti Kiadó, 1988.) 18 ---Albrecht Dürer: Négy könyv az emberi test arányairól. In: uő: A festészetről és a szépségről - írások, levelek és dokumentumok. (Ford. Harmathné Szilágyi Anna. Corvina, 1982.) 19 ---A főhomlokzat teljes hossza 116 méter, magassága 45,5 méter. 20 — Eredetileg mostani helyétől nem messze, az első és második katarakta (folyószűkület, zuhogó, nehezen járható folyószakasz) között állt. Mivel az 1970-ben elkészült asszuáni gát miatt a víz alá került volna, darabokra vágták, és mostani új helyén az eredetivel teljesen azonos formában felépítették. 21 Például: Pablo Picasso: Négy gyermek szemlél egy szörnyeteget (1933); Salvador Dali: A polgárháború előérzete - lágy szerkezet főtt babbal (1936); Jean Dubuffet: A női test (1950); Francis Bacon: Tanulmány X. Incéről (1962); Richard Lindner: Disneyland (1965); Paula Régo: A ruhapróba (1989). 22 ---Teremtés könyve 1,26. 23 -----Vitruvius: Tíz könyv az építészetről. III. könyv, első fejezet. (Ford. Gulyás Dénes.) 24 ---Négyezet: a hosszház és a keresztház találkozásánál, egymásba metsződésénél kialakuló négyzet alakú térrész. 25 -----Vitruvius: Tíz könyv az építészetről. III. könyv, első fejezet. (Ford. Gulyás Dénes.) 26 ---Tere, 2004. 27. Johannes Kepler egyik könyvének címe: Harmonices Mundi Libri V. [A világ harmóniája öt könyvben.] 28 Johannes Kepler: Mysterium Cosmographicum (1596). 29 ---Kepler-háromszög: az a derékszögű háromszög, melynek átfogóját a hozzá tartozó magasság az aranymetszés helyén érinti. 30 ---Vagy ф-t, azaz a Pheidiasz neve után phi-vel jelölt irracionális számot, melynek értéke: 1,6180339887... 31 -----Az aranymetszés matematikai formája x2-x-i=o. Az egyenlet megoldásaként x értéke a ф-vel jelölt irracionális szám, 1,6180339887... lesz. A plasztikus számarány képlete x3-x-i=o, ahol x értéke adja a szintén irracionális plasztikus számot, melynek értéke 1,3247179... Ezek alapján az aranymetszés és a plasztikus számarány közös egyenletrendszere: xk-x-i=o. Ha k=2, az aranymetszés számértékét kapjuk, ha к=з, akkor a plasztikus számarányét. 32 --Az öt platonikus test: a tetraéder, a hexaéder (kocka), az oktaéder, a dodekaéder és az ikozaéder. ■ 33 --Weöres Sándor: Szán megy el az ablakod alatt (Száncsengő). 34 ---Weöres Sándor: Olvadás. 35 ---A tumuluszok, dolmenek, menhírek és kősorok a megalitikus építészet elemei. Építési idejük általában az újkőkorszak idejére esik, az európai emlékek esetében ez nagyjából Kr. e. 5000 és 2000 közé tehető. A tumuluszok halomsírok. Az általában kőből épített sírkamrák fölé dombszerű halmot emeltek, amelyek elérhették a száz méter körüli átmérőt és a több tíz méteres magasságot is. A dolmenek (kőasztalok) tulajdonképpen kicsi tumuluszok. Amit ma látunk belőlük, az általában 3-6 függőlegesen felállított nagyméretű kő, rajtuk egy vízszintes fedkővel. Ezek a (feltehetően) sírkamrák eredetileg ugyanúgy földdel voltak borítva, mint a tumuluszok, de viszonylag kicsi méretük miatt ezt az eső és a szél idővel elhordta, csak a csupasz kőépítmény maradt fenn. A menhírek magányos, nagyméretű, függőlegesen álló kőszálak, a legnagyobbak mérete meghaladja a tíz métert is. Rendeltetésüket, céljukat csak találgatni lehet. A kősorok menhírek együttese, sorokba rendezett állókövek. 36 ------ Kákosy László: Az ókori Egyiptom története és kultúrája. (Osiris, 1998.) 37 ---Határozottan jelzi ezt Adolf Loos osztrák építész (1870-1933) 1908-ban írott esszéje, az „Ornament und Verbrechen”. Magyarul „Ornamens és bűnözés” címmel jelent meg Kerékgyártó Béla fordításában az Adolf Loos: Ornamens és nevelés - Válogatott írások című kötetben (Tere, 2004). Loos - korát némileg megelőzve - az ornamentika használatát építészeti bűnnek tartotta. 38 József Attila: Ha a hold süt... (1936). 39 ---Az egymásra halmozott konténerek látványa a tervezés előképe volt. Mivel a ház Amszterdam hajdani kikötőjében egy stégre épült, ez a kép igen erőteljesen és hatásosan idézi fel a kikötő hangulatát.