Cságoly Ferenc: Három könyv az építészetről 1. A szépség (Budapest, 2013)
A ritmus
8i ■* Magyarpolány védett utcasora RITMUS AZ ÉPÍTÉSZETBEN Általában is el lehet mondani, hogy a magyar falvak hagyományos képében a közösség és az egyéniség viszonyának finomra csiszolt hierarchiája tükröződött. Ez azonban a múlt. A jelen egyre inkább individualizálódó világában a faluközösségek hajdani értékrendje is lassan eltűnik, szétfoszlik az ezzel összefüggő építészeti arculat is. A mai faluképeket inkább az egyéniségek-egyediségek rendezetlen halmaza jellemzi - és ez is tükör. AZ ÉPÜLETELEMEK RITMUSA Ha közelebbről vesszük szemügyre a magyarpolányi utcasor épületeit, 82 megláthatjuk, hogy az oromfalas homlokzatok egymásutánján egyszerű összetett ritmusban - ti-ti-tá, ti-ti-tá, ti-ti-tá - sorakoznak az ablakok és ajtók nyílásai. (Az időmértékes verselés kifejezését használva ezek építészeti anapesztusok, ugyanolyan ritmusban lüktetnek, mint József Attila idézett verssorai.) Ha közelebb megyünk az egyik házhoz, észrevehetjük a tornác oszlopos-íves nyílásainak kiegyensúlyozott, egyenletes ritmusát is. A közel azonos formájú épületek egymás utáni monoton ütemességét tagolja a nyílások összetett ritmusa, majd ezt még tovább részletezi az ámbitusok nyílásainak fegyelmezett rendje. Ha felolvasztanánk az építészet megfagyott muzsikáját, akkor a magyarpolányi ritmusszekcióban az egyenletes, mély hangú üstdob, a vígan pattogó tam-tam és a finoman ütött kisdob pergő sorozatait egybehangzóan élvezhetnénk. Ha már ebben a kis falusi látványban is sokféle ritmus ütemessége ötvöződik, mennyivel árnyaltabb, rétegzettebb, összetettebb a kép (vagy ha úgy tetszik, az építészeti hangzás) egy részletgazdagon épített városi környezet esetében. Az épületek mélyen zengő alapritmusai után a részletek finomabban hangzó ütemességei is fontossá válnak. Az épületek szinte minden része lehet ritmusképző elem, a lakóházak földszinti árkádjának nyílásai, az emeleti ablakok sora, a kémények egyenletes rendje, vagy a középületek oszlopainak, falpilléreinek, lépcsőinek rendezettsége. Szinte csak rajtunk múlik, hányféle ritmust veszünk észre ebben a tobzódó bőségben. Mindenesetre minél többféle ritmust vagyunk képesek meglátni, annál érzékenyebbé válik a látásmódunk, annál többféle szépség válhat tudatossá bennünk. Az épületelemek közül néhány esetben a tartószerkezetek ritmusa a leglátványosabb. Ha egy görög templom oszloprendjére, egy gótikus katedrális támíveire, támpilléreire gondolunk, akkor mindenesetre igaznak tűnik ez az állítás. Az épületek tartószerkezeteinek rendjét a legtöbb esetben az ésszerűség határozza meg. Amikor az állékonyságról, a megbízható tartósságról van szó, akkor nincsen helye az öntörvényű érzelmeknek, a művészieskedő szempontoknak. Ha nincsenek ésszerűen meghatározott, szilárd és időtálló szerkezetek, akkor a művészi felépítmények, formák is veszélyesen ingatag alapokon állnak. A tartószerkezetek racionális meghatározottsága ezért általában 82 -* Magyarpolány, védett lakóház