Csáky Edit (szerk.): „Akarom: tisztán lássatok”. Tudományos ülésszak Ady Endre születésének 100. évfordulóján (Budapest, 1980)
Előszó
nyilatkozatának cáfolatát. Tehát nem Ady mellett, hanem Kassákkal szemben állította sorompóba Radnótit. A Jónás könyvének nagyarázata is hasonló irányú volt: nem a progresszív magyar irodalom létezésének és megnyilatkozásának példájaként említette, hanem azt hangsúlyozta, hogy Babits ebben a művében maga ismerte el, hogy hiányzott belőle az, amit Ady magatartása megvalósított. (Vö. I. m. 517-518.) 211. m. 317. 22 Az 1939-es tanulmányban a különbözőséget emelte ki, mondván, hogy míg Adynál a demokratikus forradalom csak mint vágy, remény és álom létezett, addig Petőfi forradalmi verseiben mindig volt valami objektív: „a forradalom maga” (i. m. 170.). Éppen ezért Ady világa sötét, sőt néha pesszimistái Petőfié viszont reménykedő, optimista (i. m. 177.). Petőfi alulról jött plebejus volt, Ady az uralkodó osztályhoz tartozó dzsentri (i. m. 177.). Az 1947-es tanulmány a rokonságukat hangsúlyozta: mindketten a nép kíméletlenül őszinte kritikusai voltak (i. m. 515.). Az 1969-es tanulmány ugyancsak a rokonságukra vetett hangsúlyt: saját korukban mindketten egyformán magányosak voltak (i. m. 605.). Ebben a tanulmányban a nemzetiségi kérdést illetően Adyt Petőfi fölé helyezte (i. m. 606.). 136