Csáky Edit (szerk.): „Akarom: tisztán lássatok”. Tudományos ülésszak Ady Endre születésének 100. évfordulóján (Budapest, 1980)
Előszó
emlékeztető jegyeket vélnek felfedezni. Emlékeztető vonások csakugyan vannak. Ady ember-költészete azonban az expresszionizmustól függetlenül született meg, s szürrealisztikus vonásai meg is előzik a szürrealista irányt. Nem kedvelte a még nagy hangossággal jelentkező avantgarde tendenciákat. Nem kellett „követnie" senkit, az idő hozta új kérdések új kifejezési lehetőségeire maga talált rá. A hagyományt, a saját költészetét folytatva. Bizonyíték is van: a szimbólumok felbontásából következő új hangjának előjelei már korábbi köteteiben is jelen vannak; a „minden Egész eltörött" valóságának a felismerésétől kezdve.A háborús esztendőkben, a „csodálatos, képes rettenetek szent, zavaros" korában, a víziók és valók fájó összetapadása idején ezek a hangok felerősödtek. Felerősödtek, mikor az „egész világ szőttje kibomlott". Mikor „Minden Külön öss/e-zsibolvgott, S mégis mindenek szét-szakadtak" (A Rémnek hangja). Ekkor lett személyes életében is igazán két ország: Élet s Halál fia. De a líráját akkor sem az avantgardista láz, hanem a töprengő gondolatiság határozta meg. A Halottak élén nagy versei nem az induló expresszionizmussal, nem az avantgarde útját törő Kassák Lajos költészetével tartanak igazán belső rokonságot, hanem József Attila utolsó éveinek lírájával. Az Ember az embertelenségben lírája már a szocialista humánum felé nyiladozott. A magyar irodalomban, a magyar kortársak között tudjuk Ady helyét, világirodalmi kortársai között azonban még most is csak bizonytalanabbul keressük a „rokonságát". Németh László mikor Adyhoz világirodalmi háttért akart rajzolni az elsők között még 1930-ban , óriásnak tudott költőjét egy „rímbe szedett pszichoanalitikusnak", „egy filozóf Einsteinnek”, a „költői kifejezés kubistájának" mondta, aki pszichológusként Dosztojevszkij, Proust, sőt Freud rokona, gondolkodóként „Tolsztoj őszintébb öccse, az Unamunók és André Gide-ek robusztusabb bátyja... ”34 Németh László talán azért is jellemezte Adyt az említett óriásokkal, nagy tudósokkal, regényírókkal, mert nem tudta teljes biztonsággal a kortársi költőkhöz hasonlítani: másnak, talán többnek is érezte Adyt költő-kortársainál. Ma már jobban ismerjük a századelő lírai téfképét, de Ady igazán közeli költőrokonait ma is nehezen találjuk. A Nyugat indulásának évében többek között Claudel és Yeats, Rilke és George. Kavafisz és Blok, Pound és Verhaeren volt a kor nagy költője, a következő tíz esztendőben „felzárkózik még" Apollinaire és T. S. Eliot, Trakl, Majakovszkij és Valéry, s jelentkezik Paszternák és Reverdy is. Kikhez köthetjük, kihez mérhetjük Adyt? Babits helyét már tudjuk a kortársi világirodalom áramlatai között a Mallarmé és Valéry, illetve a Pound és Eliot nevével jelzett sornak lett az egyik reprezentánsa , Ady hovatartozása azonban máig sincs pontosan felderítve. Legtermészetesebb mozdulattal a szimbolizmusra figyelt a kutatás. Bár a szimbolizmust a 10-es évek Európájában már sokan a múlthoz számították akkor már az expresszionizmus és a futurizmus próbálta kimondani a következő szót még gyakori volt a szimbolizmustól való indulás; a Monarchiában éppen abban az időben alakult ki a szimbolizmusnak egy új változata, Rilke és Trakl műveiben. Magyarországon ugyan ez a változat alig hat közvetlenül, de hat 111