Csáky Edit (szerk.): „Akarom: tisztán lássatok”. Tudományos ülésszak Ady Endre születésének 100. évfordulóján (Budapest, 1980)
Előszó
Ady átveszi a „kalapáccsal filozofáló” Nietzsche kultúrkritikáját, de nem fogadja el arisztokratikus Übermensch-eszméjét. nagyra becsüli Balázs Bélát, de nem veszi át Kierkegaard-t és Schopenhauert követő irracionalizmusát, ő is specialistája a halálélménynek, de nem veszi át Balázs Béla Halál-esztétikáját, ismeri Freudot, de tanaiból nem formál filozófiai világnézetet. Az igeneknek és nemeknek ez az eszmei sora hosszan folytatható bárki által, aki ismeri Ady gondolatvilágát és azt viszonyítani tudja a kor eszmeáramlataihoz. De talán az eddigiekből is sejthető már a költő gondolkodásának kettős titka: hogy egyrészt volt saját szilárd benső meggyőződése, amin lemérte az eszmék értékét, másrészt volt egy eszmei közös nevezője, amely szerint igent és nemet tudott mondani. Ez az értékmérő világnézeti alapeszme: a forradalom, amint ezt Ady legtöbb ismerője állítja. De nem az absztrakt doktriner forradalom, mert ez még csupán anarchizmus volna. Ady forradalmisága nem öncélú, hanem van tartalma, célja, távolabbi értelme. Részben az önálló gondolkodó eszmei tisztánlátása révén, és részben azon a titokzatos (ma már nem is olyan titokzatos) úton, mely a nagy költőket mindig is összekapcsolta a szegényekkel, elesettekkel, mondjuk ki a mindenkori kizsákmányoltakkal. Ady forradalmiságának tartalma a tömegek forradalma, a jövő forradalma, a szocialista forradalom, a proletárforradalom és a proletár Ész győzelme. Ez az a klasszikus eszmei mondanivaló, mely Adyt minden korok számára aktuálissá teszi s ez az, amiért Ady össze tudja kapcsolni a forradalmár Petőfit a forradalmár József Attilával. Mert Ady sem alkuszik. .. JEGYZETEK 1 Népszabadság, 1977. nov. 22. 2 Bevezető a jegbötcseletbe. Bp. 1892. XXII. 1. 3 Tegnapok és Holnapok árján. Tanulmányok Adyról. Bp. 1977. 7-20. 4 Párizsi szomorúságok. Ady Endre összes prózai művei I X. Bp. 1955-1973. V. 49. 24