Csaplár Ferenc: A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma - Irodalomtörténeti füzetek 52. (Budapest, 1967)
I. Értelmiségi-ifjúsági mozgalmak az 1920-as évek végén, 30-as évek elején
megoldása, az „itt maradt 19. század” felszámolása lett a legégetőbb feladat10 — a parasztság felé fordítja figyelmét. Az irodalom, a művészet a faji mozgatókat ébresztgette. Ady, Móricz s különösen a kész társadalompolitikai koncepcióval fellépő Szabó Dezső művei, Bartók és Kodály a népzenekutatásban elért nemzetközileg elismert eredményei, a festészet új útjai, egyszóval az újszerű parasztábrázolás és a népművészet alkotó felhasználása nyomán kibontakozó kulturális megújhodás is segít kialakítani azt a meggyőződést, hogy a parasztság: a „magyar gondolat hordozója”, „a magyar faj és jövő letéteményese”.11 Európai jelenség az ifjúság lázadása, útkeresése, a tömegek felé fordulás: jobbra is, balra is vezet út: a szociális és hazafias demagógiával fellépő fasizmus, a francia keresztényszocializmus és a marxizmus felé. A Balkánon a szaporodó titkos társaságok figyelmeztetnek az új nemzedék elégedetlenségére.12 A parasztság felé fordulást magyar viszonylatban a szomszédos államok magyar ajkú értelmiségi fiatalsága kezdi meg faji alapon: a Trianon révén megszűnt politikai-állami egységet „ősalapokon nyugvó faji és lelki egységgel” próbálja pótolni, s ehhez az „idegen uralomhoz” gyorsan asszimilálódó várossal szemben a „romlatlan magyar értékeket rejtő őstelevényből” akar erőt meríteni.13 A honi mozgalmak közül először a Bartha Miklós Társaság szerveződik már 1925-ben faji és szociális programot hirdetve, a következő évben alakul meg a Wesselényi Reform 10 A „népi” írókról. Az MSZMP mellett működő kulturális elméleti munkaközösség állásfoglalása. Kortárs, 1958. 7. 6—8. 11 Uo. 12 Jamberovich László: Levél a mai ifjúságról. MSz, 1928. III. 1. 67.; Bányai—Baumgarten László: Francia egyetemi ifjúság. EH, 1931. 1. 3 — 5.; Db. E. Koblenheyer: Németország diáksága a háború után. EH, 1931. 1. 6—7.; Weöres Gyula: Diákmozgalmak Svéd-, Finn- és Észtországban. EH, 1931. 1. 10—12.; Neufeld Béla: Az egyetemi ifjúság világnézetéről. Gondolat 1935. 1. 63—67. 13 CsávádY Rudolf: A magyar ifjúság új arevonala. Ny, 1932. 1.471. 8