Csaplár Ferenc: A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma - Irodalomtörténeti füzetek 52. (Budapest, 1967)
II. Magyar vidéki város 1920-30-ban
társai a legkiválóbb szegedi írók és újságírók: Móra Ferenc, Juhász Gyula, Vér György, Magyar László, Szabó László, gyakorta közli a Szegedi Fiatalok írásait is. A másik nagy példányszámú napilap, a Szegedi Napló kormánypárti, előbb Lakatos László, később Sz. Szigeti Vilmos, 1927-től Tölgyes Gyula szerkeszti. A szélső jobboldal uszító, „fajvédő” lapja a Szegedi Üj Nemzedék Dobay Gyula szerkesztésében. A nagy példányszámú Szegedi Friss Újság érdeklődésének középpontjában a tanyavilág élete áll. A nagymúltú városi színház helyzetét a csökkenő nézőtábor, az intendánsok évenkénti jövése-menése, az új törekvésekkel szembeni merev ellenállás, konzervatív műsorpolitika, csőddel fenyegető pénzügyi helyzet, a mindennapossá váló elkeseredett hangú sajtópolémiák jelzik. Az európai színvonalú egyetem is megérzi a diplomainflációt: állandó harcot kell vívnia a tanszékek számának csökkentése ellen. Mégis 1932-ben 11 tanszék megszüntetését rendeli el a minisztérium.17 A bölcsészkaron profeszszor az Ady-rajongó, fiatalokat patronáló Zolnai Béla, aki az 1928-as budapesti Ady-jubileum ünnepségeinek egyik védnöke, Mészöly Gedeon, József Attila megértő patrónusa, Imre Sándor pedagógiaprofesszor, a Károlyi-kormány államtitkára, Bartók György és Marót Károly, aki csak 1945 után kaphatott katedrát, ám ugyanitt tanít Horger Antal is és a később fasisztává lett Kogutovicz Károly földrajzprofesszor, a Szegedi Fiatalok ádáz ellensége. Az egyetem szellemét a protestantizmustól fogant polgári liberalizmus jellemzi, némi józan konzervativizmussal, kerül mindennemű politizálást, óvja az egyetemi autonómia eszméjét. Hóman Bálint úgy látta, hogy ez az oktatói kar „megerősítésre” szorul, ezért a bölcsészkaron azok mellett a tanszékek mellett, melyeket nem katolikus professzorok vezettek, paralel tanszékeket létesítenek, hogy: „garantálni lehessen az egyetemre járó apácák valláserkölcsi szellemben folytatandó oktatását.”18 1929 decemberében Sík Sándort a II. Irodalomtörténeti, ugyanakkor Várkonyi 17 Dm, 1932. szept. 27. 18 Erkölcs és tudomány. Nemzeti Újság, 1928. dec. 16. 15