Csaplár Ferenc: A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma - Irodalomtörténeti füzetek 52. (Budapest, 1967)
III. A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma - 2. A Művészeti Kollégium megalakulása
Több külső körülmény szerencsés konstellációja serkentően hat a Kollégium megalakulásánál. 1930 őszén Radnóti Miklós és Baróti Dezső Szegedre kerülésével megerősödik az agrársettlement mozgalom tudós-művész csoportja. Az egyetemen létrehozott „világnézeti tanszékek” professzorai az 1929/30-as tanév második felében kezdik működésüket, segítik — néha befolyásolják is — a Kollégiumban folyó műhelymunka megindulását. Versei, Adyról írott könyve, tanulmányai alapján már ismeri az egyetemi hallgatóság a nagy műveltségű, a maga világnézeti keretein belül — sokszor azon túlmenően is — modern, bátor gondolkodású Sík Sándort. Sík kiváló pedagógus is, azonnal felfigyel a Művészeti Kollégium bölcsészkarra járó csoportjára: Baróti Dezsőre, Ortutay Gyulára, Radnóti Miklósra, Tolnai Gáborra. Sajátos viszony alakul ki a professzor és tanítványok között: állandó harc, „párbeszéd” a világnézet terén és a mély, őszinte barátság alapján álló „békés egymás mellett élés” az emberi kapcsolatokban — mint ahogy erről Ortutay ír.6 Sík 1936-ban megismerkedik József Attilával, akinek költészetéről már a modern magyar irodalomról előadva vitákat rendezett — e viták „legtanulságosabb és legértelmesebb hozzászólója” Radnóti Miklós —; már-már úgy látszik, hogy a szegedi egyetem Sík személyében fogja jóvátenni azt, amit Horger Antal révén vétett ellene: Sík felajánlja József Attilának, hogy doktoráljon le nála, ki is jelölik a disszertáció témáját, egy ritmikai kérdést, megegyeznek a melléktárgyakban is, ám József Attila állapotának rosszabbodása miatt erre már nem kerülhetett sor.7 6 Ortutay Gyula : Írók, népek, századok. Bp. Magvető 1960. 123—128,; Sík Sándor. Kortárs, 1963. 11. 1721.; A párbeszéd példája. Magyar Nemzet, 1963. dec. 1. 7 Sík Sándor : József Attila emlékezete. Vigilia, 1953. 1. 52—53. 32