Csapláros István et al. (szerk.): Tanulmányok a lengyel-magyar irodalmi kapcsolatok köréből - Tanulmányok a … irodalmi kapcsolatok köréből 3. (Budapest, 1969)
A kritikai realizmustól a szocialista irodalomig
kovszkij. 1922 — 23-ban a Munkás Szabadegyetemen továbbfejleszti politikai ismereteit, összebarátkozik Ryszard Standéval és Witold Wandurskival, akikkel azután 1925-ben kiadja a Három sortüzet, a lengyel szocialista líra első jelentkezését, majd ugyanebben az évben napvilágot lát önálló kötete, a Szélmalmok is. Gondolatvilága megegyezett a lengyel értelmiség nagy részének eszméivel. A kommunista Brun Bronowicz így jellemezte ezt az eszmekört: ,.. . . a lengyel vezető értelmiség körében szubjektív, fiktív kapcsolat alakult ki e között a két jelenség között. (t. i. romantizmus és a munkás-paraszt mozgalmakközött. B. E.). Az ő szemszögükből mindkettő a valósággal való szembenállásnak vagy az attól való menekülésnek egy módja volt. Eddig az áporodott nemesi-polgári levegő elől a romantizmusba menekültek; most a szocializmus, vagy (Galíciában) a paraszti népiesség mutatkozott másik lehetséges révnek. Ennek következtében születtek az olyan elképesztő „szintézisek”, mint a romantikus szocializmus és a szocializáló romantizmus ... A politikában e „szintézis” tipikus képviselője Pilsudski, az irodalomban — Zeromski.”" Innen vezetett Broniewski útja is a szocialista eszmékig, a munkásosztállyal való sorsközösség vállalásáig. A Wiadomosci literackie-ban, abban a folyóiratban publikálja először verseit, mely el nem kötelezettséget, művészi színvonalat hirdetett (önként adódik az analógia a magyar Nyugat egyik szárnyával), s mely indulása idején, 1924-ben főként a szkamandritáknak adott otthont, azoknak a szkamandritáknak, akiknek költészete félúton volt a háború előtti Mlada Polska és a valóban újító XX. századi líra között. Nem lehet egyetérteni azokkal, akik Broniewski szereplését a politikailag erősen semleges Wiadomosci-ban azzal magyarázzák, hogy minél szélesebb olvasótáborhoz szóló fórumra volt szüksége. A szkamandriták és Broniewski között lényeges kapcsolat van. Broniewski tő- L.: Флориан Неубажний: Тборчестбо Влагислаба Броневского и Мая" ковский. Kiib, 1958, 1 Illetve Broniewski nyilatkozatát: „Majakovszkij lírája csinált belőlem szocialista költőt. A »Költő-munkás« című verse élet- és politikai programom lett, kiegészítette fronton szerzett, akkoriban még felületes marxista ismereteimet.” (Idézi: Feliksa Lichodziejewska: Ziieditów Wladyslawa Broniewskiego.) Wladyslaw Broniewski kiadatlan műveiből. (Pamigtnik Literacki, 1964. 4. füzet.) 2 Julian Brun-Bronowicz: Stefana Zeromskiego tragédia pomylek. Warszawa, 1958. Ksiqzka i Wiedza, 126.