Csapody Miklós: Bálint Sándor 1904-1980. Életrajz - Az Eszterházy Károly Főiskola Történelemtudományi Doktori Iskolája közleményei 3. (Budapest, 2013)

III. "Szociális atmoszféra" és tudomány (1934-1940)

„SZOCIÁLIS ATMOSZFÉRA" ÉS TUDOMÁNY (1934-1940) hatott rá, legnagyobb élménye Mozart volt; „az emlegetett mozarti derű tulajdonképpen misztikus extázis, lebegés a világ felett és minket is ide akar emelni. Ez a fölemelés azonban nem az embernek és nem a művésznek kissé hívságos öröme, hanem a katolikus hívőnek szolida­ritásélménye.”420 Grazban a „kispolgári nyugalom és unalom” vonzóan arisztokratikus, ám hivalkodásmentes nyugalmát élvezi, Bécs mellett a Belvedere barokk térkompozíciója ejti ámulatba. „Hídon jár itt az ember, amely azonban nem a mindennapos valóság partjait köti össze.” Több­szörjártak Németországban is; 1937 nyarán küldött képeslapjukon Sára ezt írta: „Gyönyörű modern templomok, és képek, szobrok ejtenek extá­zisba lépésről lépésre [...] Jól megy dolgunk, még mindenhol angolok­nak néznek bennünket.”421 1938 őszén tett erdélyi körutazásukat alaposan előkészítette. „Etnog­ráfiai utazásához” Baltä Moise Marius budapesti román sajtóattasétól ka­pott hivatalos igazolást.422 Erdély ugyancsak mélyreható spirituális, nem­zeti és társadalmi benyomásokkal gazdagította; „Itt érzem különösen, hogy az együttélés lényege, a társadalom lelke nem a kompromisszum, hanem a harmónia. Bármerre nézel, mindenütt »középkorias« jellegek tűnnek a szemedbe: az életnek fölmagasztalt egyszerűsége, a kollektiviz­musnak és autonómiának bölcs egyensúlya.”423 Nagyváradon úgy találta, „Új magyar embertípus sarjadzik itten, amelynek csak álmai vannak, de ártalmas magyar illúzióitól már megszabadult. Számára már alig van­nak fajták, csak emberek, nincsenek osztályok, csak magyarok. Szent László és Ady Endre városa a legkorszerűbb magyar életstílust hirdeti Kassával és Kolozsvárral együtt.”424 Első misztikus táj- és társadalom­élménye Kalotaszeg volt, melynek „magyar mágiája már nem töretlen. 420 Uo. 421 Bálint Sándor és Sára levelezőlapja özv. Bálint Sándornénak. Bonn, 1937. júl. 19. Kézírással. BSh. 422 Az iratot lásd Lengyel András: Bálint Sándor életrajzához. Levelek... 95.31. levél. Balta József Attilával is kapcsolatban állt, ő ismertette meg a román irodalommal. Szabolcsi Miklós: Kész a leltár. József Attila élete és pályája 1930-1937. Iroda­lomtörténeti Könyvtár 41. Akadémiai Kiadó, Bp., 1998. 554, 626; uő: József Attila élete és pályája 1. k. 85,2. k. 629, 723. Tőle tanult Bartók románul. László Ferenc: Bartók Béla. Kriterion, Bukarest, 1980. 278-281. 423 Breviárium 93. 424 Erdélyi élmények. KSZ, 8. évf. (1938) 24. 720. 102

Next