Csapody Miklós: Bálint Sándor 1904-1980. Életrajz - Az Eszterházy Károly Főiskola Történelemtudományi Doktori Iskolája közleményei 3. (Budapest, 2013)
Előszó
ELŐSZÓ vénytermesztésből, másrészt a Tiszához, a vízi élethez kapcsolódó egyéb ősi foglalkozásokból éltek. Gyarapodásuk anyagi alapját a paprika-feldolgozást is átalakító technológiai fejlődés6 és a modernizálódó, inkább zöldségtermelő, mint jószágtartó „kertesvárosi” gazdaság teremtette meg saját terményeik főként helyi kiskereskedelmi, szó szerint piaci forgalmazásával.7 Bálint Sándor a tanár- és tanítóképzőben, majd az egyetemen több mint három évtizeden keresztül nevelte pedagógus-nemzedékek sorát, politikai okokból azonban ’45 után sem alapíthatott iskolát, szemléleti ösztönzést és kutatási irányt müveivel és személyes példájával adott. Szépirodalmi értékű, főművének tartott kiadatlan naplója bizonysága annak is, hogy, mint életgyónásáról tudjuk, „lehet élni és szenvedni, nagyon szenvedni - tisztán, ártatlanul, Isten közvetlen, konkrét jelenlétében!”8 Közéleti kitérője után már az ötvenes években, Magyarországon talán elsőként jutott el a katolikus egységgondolattól az európai egységeszméig; besúgója a politikai szempontból is „nagyvonalú és zseniális emberek” közé sorolta.9 Pályafutása, még ha életútja nem tartozik is a 20. század úgynevezett sikeres magyar tudományos karrierjei közé, mostoha történelmi és személyes sorsa ellenére nemcsak sikeresnek, hanem a néphagyomány átörökítésében majdhogynem teljesnek, spirituális értelemben pedig beteljesültnek mondható akkor is, ha tragikus hirtelenséggel zárult le. Hívő katolicizmusa, nemzeti és társadalmi elkötelezettsége, európai látóköre nemcsak életművét, hanem életét is mintegy műalkotássá tette. Alakja 6 A szegedi paprika. Akadémiai Kiadó, Bp., 1962. 65-66. 7 A mesterségekről: A szegedi nemzet 1. k. 339-588, A szögedi nemzet 2. k. A Móra Ferenc Múzeum évkönyve 1976/77-2. Szeged, 1977; és Juhász Antal: A mezőgazdaság. In: Szeged története 3/1. k. 1849-1919. Szerk. Gaál Endre. Somogyi-könyvtár, Szeged, 1991.270-336. 8 Fila Béla emlékezése. SZM, 29. évf. (1990) 1-4. BSesz 42. 9 „Mauser”jelentése. Szeged, 1962. okt. 9. 2. In: III/III-as történelmi olvasókönyv 2. Szerk. Kahler Frigyes. Kairosz, Bp., 2002. 110. A „Mauser”, majd „Mannlicher” fedőnevet Kormányos István (1903-1978) ügyvéd viselte. Róla Péter László: Álnéven költő, fedőnéven titkos ügynök. In: 14 írás József Attiláról. Bába, Szeged, 2005. Szülei a szegedi nagypolgársághoz tartoztak, a holokauszt áldozatai lettek: A szegedi zsidó polgárság emlékezete. Szerk. Zombori István. Móra Ferenc Múzeum, Szeged, 1990. 182. 11