Csapody Miklós: Bálint Sándor 1904-1980. Életrajz - Az Eszterházy Károly Főiskola Történelemtudományi Doktori Iskolája közleményei 3. (Budapest, 2013)
VI. Az egyetemi tanár (1947-1965)
AZ EGYETEMI TANÁR (1947-1965) városaihoz viszonyítva a műemlékek száma jelentéktelen, egy erős műemlékvédelmi szellemet, kultuszt honosítsanak meg [...] Minden igyekezete e társaságnak arra irányul, hogy mereven védje, és ragaszkodjon ahhoz, ami régi, és amit műemlékvédelem címén meg lehetne menteni. Ez bizonyos értelemben maradi világszemléletüknek a kifejezése is. Tevékenységük során többször előfordult, hogy a város párt- és állami vezetői[nek] véleményét, a város fejlesztésével kapcsolatos nézeteit lebecsülve, saját elképzeléseiket igyekeztek érvényre juttatni. Kétségtelenül meglevő szakmai tudásuk, valamint a maguk elé kitűzött cél érvényre juttatása során arra törekszenek, hogy saját maguk igazát bizonyítsák be az állami vezetéssel szemben.”1128 Naplóinak rendőrségi kommentárja szerint Bálint Sándor „rajongással értékeli a nyugati építészeti kultúrát, párhuzamot von a hazai és nyugati építészet között. »... A mi modern falu és városképeink elszomorító, műveletlen önelégültsége, anarchiája azt a meghasonlást tükrözi, amely osztályrészünkül jutott.«”1129 Pálfy-Budinszky gyakran meglátogatja otthonában is, ahol „aktuális politikai eseményeket - különös tekintettel az egyházpolitikára - beszélnek meg.”1130 Egy héttel hazatérése után, 1964. május 17-én Szegedi néprajztudós külföldön címmel közölte a Dél-Magyarország, hogy „a bonni egyetem meghívására dr. Bálint Sándor egyetemi tanár, a szegedi József Attila Tudományegyetem néprajzi tanszékének vezetője tíznapos tanulmányúton vett részt Nyugat-Németországban. Az Európa-szintű tanácskozáson megvitatták a néprajzkutatás legújabb módszereit és eszmecserét folytattak a teendőkről. A meghívás a magyar néprajztudomány, a szegedi néprajztudós nemzetközi elismerését juttatta kifejezésre.”1131 Izgatási ügyének állambiztonsági „realizálása” másfél hónap múlva vette kezdetét. 1964/65-ben még megtarthatta A népi táj szokáshagyományai, A magyar folklór és A szegedi táj települési viszonyai című előadásait. A kari tanácsban nemigen szólalt meg; 1964 februárjában a bölcsészkari népművelő munka és a megyei, városi népművelési intézményeknek rokon 1128 Péter László: A Török Ház sorsa. In: A Város cselédje. Bába, Szeged, 2006.11. 1129 Dr. Bálint Sándor egyetemi tanár 1960-tól 1965-ig terjedő időszakban készített feljegyzéseinek értékelése. Jelentés. Szeged, 1965. júl. 21. 2. In: III/III-as... 230. n3u Dr. Bálint Sándor és társai ügyében. Határozat előzetes ellenőrző csoportdosszié nyitására. Szeged, 1963. dec. 3. 3. Uo. 172. 1,31 DM, 1964. máj. 17. 11. 262