Csapody Miklós: Bálint Sándor 1904-1980. Életrajz - Az Eszterházy Károly Főiskola Történelemtudományi Doktori Iskolája közleményei 3. (Budapest, 2013)
I. Család és ifjúkor (1904-1927)
CSALÄD ÉS IFJÚKOR (1904-1927) és Solymossy Sándor (1864-1955) lettek mesterei.87 A legnagyobb hatást első mentora, Imre Sándor (1877-1945) pedagógus és „századunk egyik legszínesebb magyar nyelvészegyénisége”, Mészöly Gedeon (1880-1960), a Szegedi szótár egyik ihletője tette rá.88 Kedves professzoraiként Bartók György filozófusra, Dézsi Lajos irodalomtörténészre és Márki Sándor történészre emlékezett. Ifjúsági szervezetnek éppúgy nem volt tagja, mint a nála sokkal fiatalabb Bibó István (1911-1979) sem;89 „semmiféle egyesületbe, ifjúsági tömörülésbe, Emericana stb. nem tudtak beszervezni.90 Mindig volt valami, ami megállított, ami nem tetszett, és aztán - sajnos vagy nem sajnos - kiderült, hogy nekem volt igazam ezeknek a mozgalmaknak a megítélésében. Persze, ami a Bartha Miklós Társaságot és a Sarlót illeti, az Új Magyar Földet és a Sarló-kiadványokat rendszeresen olvastam, és tudtam az Erdélyi Fiatalokról is, de sajnos, éppen - mondjuk úgy - a »vidékiségem« miatt közvetlen kapcsolatba nem kerültem velük.”91 Tanulmányi elfoglaltságai, könyvtári és gyűjtőmunkája mellett szak- és szépirodalmat egyaránt sokat olvasott. Élt azokkal a lehetőségekkel, amelyeket a város szellemi és művészeti közélete kínált számára, ame87 Bálint Sándor önéletrajza. Szeged, 1945. nov. 22. Gépirat. MÓL XIX-J-l-h-84- 3-3-N-38858/1946. 95. d. Herrmann 1921-ben lett a néprajz címzetes rendkívüli, 1924-ben c. nyilvános rendes tanára. Előadásokat az 1921/22-es tanévtől hirdetett, 1923-tól a cigányság hagyományait tárgyalta, 1925/26-ban Bevezetés az etnológiába címmel tartott előadásokat, ezeket József Attila is hallgatta. Barna Gábor-Juhász Antal-Pusztai Bertalan: A néprajz szegedi műhelye. Szeged, 2004. 12. 88 A hagyomány... 236. 89 Huszár Tibor: Beszélgetés Bibó Istvánnal. In: Találkozások. Beszélgetések a két világháború közötti magyar szellemi-politikai mozgalmakról. Corvina, Bp., 2005. 38. 90 Foederatio Emericana (lat.): „Imrés Szövetség” 1921-1946 között a katolikus egyetemi és főiskolai hallgatók országos egyesülete. A szegedi egyetemen működő további szerveződések: DEFHE (Délvidéki Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesülete), SZEFHE (Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesülete), a Botond és Turul bajtársi egyesületek. A szervezetekről Kiss Róbert Károly: A Ferencz József Tudományegyetem története az 1930-as évek elején. In: „Mert annyitérek én, amennyit ér a szó”. Szegedi Radnóti-konferenciák. Szerk. Olasz Sándor, Zelena András. SZTE ВТК, Szeged, 2009. 208-212. 91 Csapody Miklós: A kultúra... 66. 28