Csapody Miklós: Bálint Sándor 1904-1980. Életrajz - Az Eszterházy Károly Főiskola Történelemtudományi Doktori Iskolája közleményei 3. (Budapest, 2013)
I. Család és ifjúkor (1904-1927)
PÁLYAVÁLASZTÁSA ÉS BÖLCSÉSZÉVEI lyek az igényesebb hallgatóságot vonzották, amelyeket maga választott. Miután a szegedi szépirodalom általa kedvelt modern klasszikusai közül Juhász Gyulát különösen sokra becsülte, jelen volt azon a nagyszabású megemlékezésen, amelyet Juhásznak negyedszázados költői jubileuma tiszteletére 1923. május 20-án a Belvárosi Moziban rendeztek. A matinén, melyen Szabó Lőrinc becslése szerint 1200 ünneplő gyűlt össze, Babits, Kosztolányi, Móra köszöntötte a költőt.92 „Sose felejtem el Babitsnak ezt a deklamáló szavát: »Most megfogtalak, Juhász Gyula!« S aztán sokszor láttam magányosan az utcán járkálni.” 1925 tavaszán kritikus figyelemmel hallgatta Szabó Dezső szegedi előadásait,93 amelyeken József Attila is részt vett.94 95 Szabó Dezső felfogásán hamarosan túljutott, „mindenesetre az a szuggesztív erő, amelyik [...] éppen a parasztéletnek az ábrázolásában megnyilvánult nála”,93 kétségtelenül hatott rá. Nagy felfedezése Tamási Áron első kötete, a Lélekindulás (1925) volt, amely ítélete szerint „а XX. századi magyar irodalom legjavához tartozik. Felfogásának, előadásának meseszerű frissesége és élőszóhatású közvetlensége, stilizált egyszerűsége, programtalan irodalmisága és sejtető szimbolizmusa új egyéniséget, új utat jelentett.”96 Tamási elbeszélései mellett ekkoriban főként Jókai, Dickens és Tolsztoj müveit olvasta. Noha társaságban többször volt együtt Juhásszal, személyesen nem beszélt vele.97 „Emlékszem, amikor a tudtán kívül a Fiatalok, még itt vagyok! című kötete megjelent [1935], akkor már nem az Ipar utcában lakott, hanem a Fodor utcában, a mostani Juhász Gyula utcában. Magyar László mindent előkészített, az édesanyjával megbeszélte a dolgot, hogy bizonyos napon, délelőtt volt, elmegyünk hozzá, és átnyújtjuk neki pár 92 Péter László: Költők Tápén. In: Juhász Gyula. Argumentum, Bp. [2002]. 303-309. 93 Uő: Szabó Dezső Szegeden. ItK, 117. évf. (1963) 1. 72-86. 94 Szabolcsi Miklós: József Attila élete és pályája 1. k. Kossuth, Bp., 2005. 429. Bálint Sándor úgy emlékezett, József Attilával személyesen nem ismerték egymást. Péter László: Beszélgetés... 86. Egyszer mégis találkoztak: Fábián Dániel: József Attiláról. Bp., 1974. 75-77. 95 Trogmayer Ottó: Beszélgetés... In: Csapody Miklós: „Nehéz útra...” 110. 96 Az erdélyi irodalom. In: Irodalomtörténeti tanulmányok. Árpád nyomda, Szeged, 1935. 38. 97 Péter László: Beszélgetés... 84. 29