Csapody Miklós: Bálint Sándor 1904-1980. Életrajz - Az Eszterházy Károly Főiskola Történelemtudományi Doktori Iskolája közleményei 3. (Budapest, 2013)
I. Család és ifjúkor (1904-1927)
HERRMANN, SOLYMOSSY, BARTÓK táblára vésve az alsóvárosi templomba, a kegykép közelébe helyezni.103 Terve valóra váltásához barátja, Borsos Miklós szobrászművész segítségét kérte.104 Herrmann, Solymossy, Bartók Az 1922/23-as tanév első félévében Herrmann Antalnak Bevezetés az etnhológiába, Folklór és okkultizmus, Erdély néprajza, mellettük a második félévben Cigányélet a cigány népköltésben és A hagyomány szociológiai jelentősége, 1923/24-ben az erdélyi néprajzi stúdiumok mellett A cigányok élete, nyelve, költészete és zenéje, valamint Néppszichológiai szemelvények című előadásait hallgatta. Ez időben Horger Antal (1872-1946) az erdélyi magyar nyelvjárásokat, Banner János (1888-1971) a múzeum néprajzi tárát ismertette. Banner előadott még a Körös-vidék halászatáról, Szeged tárgyi néprajza Tömörkény munkáiban címmel, a magyar halászat szókincséről, a magyar néprajzról és a boszorkányperek néprajzi vonatkozásairól is.105 Herrmann 1921-1926 közötti rapszodikus előadásait hosszú életének tapasztalatai, tanulságos kitérései, anekdotái tették emlékezetessé.106 Kolozsvári magántanárként 1898-1919 között Magyarországon elsőként adott elő a néprajzról, népi vallásosságról; „Valamiképpen Tolsztoj, Gorkij, Mednyánszky László szellemi rokona volt [...] előadásai voltaképpen már csak okos, szellemes rögtönzések voltak. Ha megmosolyogtuk is, tisztelettel néztünk föl rá, mert cinikus igénytelensége mögött értékes, bár kissé elherdált tudósélet rejtőzködött.”107 Ez a régmúltat idéző különös alak azonban, aki fölkeltette József Attila néprajzi érdeklődé-I, 13 A képről: A szeged-alsóvárosi templom kegyképe. DSzle, 1. évf. (1942) 6. 233-236. 104 1975 elején Szent Gellért Szeged-Tarjánban felállítandó szobra ügyében üzent Borsosnak. „írd meg: elvállalod-e a munkát, aminek itt mindnyájan nagyon örülnénk, és mennyi tiszteletdíjat kérsz [...] A másik dolog Juhász Gyula [A] Fekete Mária c. költeménye, amelyet fogadalomból én szeretnék márványba vésetni. A rendelkezésre álló terület 120x80 cm, élére állított téglalap. Olyan kedves voltál Szegeden pártotokban említeni, hogy valami keretfélét terveznél hozzá.” Bálint Sándor levele Borsos Miklóshoz. Szeged, 1975. febr. 17. Kézirat. Győri Városi Múzeum Borsos Miklós Archívuma. A tábla a szentélyben elöl, jobb felől látható. II, 5 Barna-Juhász-Pusztai: A néprajz... 120-121. 106 A szegedi nemzet l.k. 43. 107 A hagyomány... 236. 31