Csapody Miklós: Bálint Sándor 1904-1980. Életrajz - Az Eszterházy Károly Főiskola Történelemtudományi Doktori Iskolája közleményei 3. (Budapest, 2013)
I. Család és ifjúkor (1904-1927)
DOKTORI ÉRTEKEZÉSE fejezetben ismerteti Bálint Sándor [Szilády] fontosabb irodalomtörténeti tanulmányait: Temesvári Pelbártról és Balassa Bálintról szóló életrajzát és a Königsbergi töredékről írt filológiai és nyelvészeti szempontból egyaránt mintaszerű tanulmányát. Végül folyóiratunk szerkesztése körül végzett munkájának megemlítése és tudományos pályájának összefoglaló jellemzése után életének utolsó évtizedéről számol be. Kár, hogy a néhol becses adatokat tartalmazó megállapítások anorganikusán jegyzetekbe szorulnak. Szívesen láttuk volna Szilády irodalmi munkásságának bibliográfiái összeállítását is.”134 Amikor 1943-ban Bálint Sándor megpályázta a kolozsvári néprajzi tanszéket, bírálója úgy találta, értekezése „szerény és bizony igen zavaros kis füzet [_].”13S Ez a korai életrajz minden gyöngesége mellett első bizonysága volt a szerző ökumenikus látásmódjának; érett műveinek interkonfesszionális megközelítése és magatartása sok barátot szerzett számára protestánsok és zsidók között egyaránt.136 Mély katolicizmusával nemcsak megférő, inkább belőle fakadó toleranciáját korai protestantizmusélményei is erősítették.137 Szilády művének tanulmányozása olyan kiegyensúlyozó hatással volt látásmódjára, mint Ady, Móricz, Szabó Dezső kultusza nyomán az eredeti művek olvasása a korabeli ifjúság java részére. Pályakezdésének sokatmondó személyes emlékét Dézsi Lajostól kapta útravalóul. A széttépett történelmi Magyarországot ábrázoló, Nein! Nein! Niemals! feliratú röpcédula hátlapján, professzora kézírásával eze134 Tóth Lajos: Bálint Sándor: Szilády Áron pályája. ItK, 36. évf. (1926) 3.254. Tóthról Lengyel András: József Attila „kedves, fiatal professzora”. A Móra Ferenc Múzeum évkönyve. Történelmi tanulmányok 7. Szeged, 2004.285-307. 135 Hantos Gyula véleményét lásd Keszeg Vilmos: A Kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Karának 1943. április 8-i jegyzőkönyve. Kriza János Néprajzi Társaság évkönyve 18. Oktatás, kutatás, intézmények Kolozsvárt. Szerk. Czégényi Dóra, Keszeg Vilmos, Pozsony Ferenc. Kolozsvár, 2010. 228. 136 A szegedi Bach Endre, aki harmincas évekbeli párizsi tartózkodása idején gyakran felkereste leveleivel és verset is ajánlott neki (Őszi zsoltár), az izraeli Ein Gevből 1976. dec. 25-én kelt képeslapján ezt írta: „A televízióban végignéztük az éjféli misét s eszünkbe jutott az alsóvárosi templom, ahol - a Maga meghívására - mi is megünnepeltük a Jézuska születését 1933 (vagy 1934) telén.” BSh; és Péter László: Bálint Sándor vallomása. Szobrának felavatása elé. DM, 1989. júl. 29. 5. 137 Kosa László: Bálint Sándor... 100. 37