Csató Éva - Szentgyörgyi Zsuzsa (szerk.): Sorskérdéseink. Tanulmányok (Budapest, 1989)
Petrasovits Imre: A dunai vízlépcső mezőgazdasági-környezeti hatásairól
melési biztonságra lehet számítani. Előnyként értékelhető még az is, hogy a Szigetköz területén az árvédelmi biztonság növekszik, tehát értékesebb mezőgazdasági területként vehető számításba. Külön számolni kell azzal, hogy az ideiglenesen igénybe vett terület — elsősorban a mintegy 1000 ha-nyi szántó — építés utáni rekultivációjáról a beruházás keretében kell gondoskodni. Az elmondottak és a vízháztartási változások egyik legfontosabb meliorációs következménye lehet az intenzívebb művelési ágak, mindenekelőtt a szántóterület arányának növekedése. A vízlépcső következtében mezőgazdasági szempontból leglényegesebb vízháztartási változás a talajvízszint süllyedése, illetve emelkedése lesz. A mezőgazdasági hatásvizsgálat során elfogadtuk azokat a hidrológiai, műszaki paramétereket, amelyeket az egész hatásterület átlagos talajvízmélységére vonatkozóan, a tervezés során a VITUKI, illetve a Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Intézetének kutatásai és a modellvizsgálatok eredményeztek. Mi jellemzi ezeket a prognosztizált hidrológiai változásokat általában ? Mindenekelőtt azok tér- és időbeli változékonysága a vízlépcső hatásterületén. Ezt a változékonyságot, különösen mikro- és mezoméretekben, elsősorban időbelileg a Duna vízhozama és a csapadék mennyisége, intenzitása és gyakorisága, továbbá a párolgás, mindenekelőtt az evapotranszspiráció nagysága befolyásolhatja. A változékonyság fontos térbeli eleme a talajréteg (fedőréteg) vastagsága, fizikai-kémiai tulajdonsága, a geotopográfiai, felszíni és felszín alatti esési és lejtési viszonyok stb. A lehetséges változásokat átlagos gyakorisággal, nagytérségi méretekkel vettük figyelembe, és elfogadtuk az erre vonatkozó hidrológiai és hidraulikai tanulmányokban prognosztizált adatokat, mind a terület elöntésekre, mind pedig a talajvízszintre vonatkozóan. Mi jellemzi a talajvízhelyzet változásai által kiváltható termőhelyi kölcsönhatásokat, amelyek közvetlenül a talajvíz süllyedésének, ill. emelkedésének következtében alakulhatnak ki? A kölcsönhatások jellegéről Az említett hidrológiai, időjárási és talajtani viszonyok, a műszaki beavatkozások egyes tagjai, valamint a föld- és területhasználat célja és technológiája között helytől és időtől is függően változó kölcsönhatásokról van szó; a természeti és társadalmi tényezők a hatásterület egészén belül lokálisan és időszakosan változó kölcsönhatásáról. Ezeknek minden eleme, mozgásiránya, sebessége és minősége még a jelenlegi helyzetre sem teljesen ismert, és még kevésbé mondható ez el a jövőre vonatkozóan. A vízlépcső létesítés következtében kialakuló interakciók prognosztizálásának egyik sajátossága, hogy a műszaki jellegű beavatkozások főként mennyiségi kategóriák, környezeti (ökológiai) hatásuk azonban jórészt minőségi. Ez az egyik alapvető oka annak is, hogy a legfejlettebb elméleti ismeretet és technológiát alkalmazó művi létesítmények tervezésénél is (amerikai, francia példák) ez az egyik tervezési kulcsprobléma és a vita fókusza. Emiatt szükséges az elsősorban mennyiségben gondolkodó és cselekvő mérnök és az elsősorban minőségben gondolkodó és cselekvő ökológus dialógusa és kooperációja. A kettő között sajátos helyet képvisel az agrármérnöki szemlélet és gyakorlat. 38