Csomasz Tóth Kálmán: A XVI. század magyar dallamai - Régi magyar dallamok tára 1. (Budapest, 1958)
Jegyzetek
46. zsoltára!) ; IS 71. (45. Sóltár), KÁJ I. 604., KÁJ II. 511. 1. — D 1736—1806-ig 104. sz., a ref. énekeskönyvekben 1921-ig nem szerepel, sőt az evangélikusok 1811-ben kiadott „Keresztény uj énekeskönyv” (ún. nagy-győri) című gyűjteményében és annak kiadásaiban sem. Az ún. „dunántúli ev. énekeskönyvben átdolgozott szöveggel (1911 óta) 256. sz., az 1921.évi ref. énekeskönyvben a XVI. századi szöveg csaknem érintetlenül hagyásával 236. sz. Legújabban, az újabb ev. szöveg átvételével REF 1948 390. sz. A fordítás Bőd Péter szerint Skaricza Máté munkája. Erre nézve egykorú adatunk nincs. Bizonyos nehézséget látszik támasztani az a körülmény, hogy Skaricza 1544-ben született. Igaz ugyan, hogy 1563-ban már Pesten rektor (tanító), 1564-ben Ráczkevén tanít, majd 1566-ban — éppen a váradi énekeskönyv kiadásának évében ment tanulmányai kiegészítése végett Kolozsvárra, tehát 20—22 éves korában éppenséggel elkészíthette Luther énekének fordítását. Ilyen esetekben volna jó, ha fennmaradt volna akár Méliusz 1562-i énekeskönyve (amelynek valószínűen emendációja a váradi), vagy valami más, korábbi gyűjtemény, mert az éneknek egy ilyenben való előfordulása bizonyosan kizárná a Skaricza szerzőségét. Másfelől Bőd Péter is bizonyára nem alap nélkül sorolja fel a Magyar Athenásban (242. 1.) a Skariczának tulajdonított énekek között ezt is. (Vö. Horváth János, A reformáció jegyében, 442—43. 2. kiad. 434. 1.), Dallamát idézik PéchiSimon kz. énekeskönyvében : „Várván szent Ur te innepedet” 321—22. 1. és „Új esztendő napján vigadjunk” (366—67. 1.) kezdetű szombatos énekek ; azonkívül Thordai János zsoltárainak kz. gyűjteményében az „Erős várunk az Úr és bástyánk” kezd. 46. és „Ha az bölcs mindenható Isten” kezd. 127. zsoltár. A német dallam melizmáinak minden hangját szövegszótaggal ellátó fordításszöveg (a német 8—7—8—7 — 5—5—5—6—7 alakkal szemben 9—9—9—9—8—5— 6—6—9) helyett ma általában a fent említett új evangélikus átdolgozást használják. Az ének új fordítására pályázatot is hirdettek ; a pályaművek közül a legsikerültebb és legismertebb József Attila munkája. 126. (Hallgasd meg Jézus Krisztus) A dallam legrégibb szövege egy „Hallgasd meg Atya Isten az mi szükséginket” kezdetű 143. zsoltárparafrázis, mely először VÁR 101. lapján található. Később : SzG 71., D 1579 67., BO CXXVI/b, D 1590 79., BÁ 20. és 95. (kétszer), D 1602 69/a, UN I. 406., UN II. 351., Kecsk. grad.-függ. 592. 1. D 1736 óta 1806-ig 160. sz., akkor elmarad. Másik, hasonló kezdetű szövege : „Hallgasd meg Atya Isten az megszomorodott” (később : „Jézus Krisztus, te megszomorodott”) kezdettel, „AZ ANIA SZENT EGYHAZ- nak imadsaga, az ördögnek kegyetlensége ellen” címmel és az előző énekre utaló nótajelzéssel először D 1590 186. lapján, azután D 1602 121 /a lapon található. D 1736—1806-ig 277. sz., azután 1948-ig elmarad. REF 1948 388. sz. Dallamára utalnak : „Mi Atyánk ki vagy mennyben” UN II. 712. 1., „Könyörögjünk Istennek, kegyes teremtőnknek”, Péchi Simon kz. éne’ eskönyve, 275—76. 1. (Thury 1. sz.) ; „Mi Urunk Jézus Krisztus, mint meg vagyon írva” — HG II. IV/a, ВО LVI/a, BÁ 303. 1„ „Hozzád kiáltásunkat”— oppenlieimi énekfügg. 137. 1„ D 1736—1806 312. sz. „Szabadíts meg Úr Isten” — Thordai János 59. zsoltára. 127. (Hallgass meg minket, nagy IJr Isten) Szerzőjét nem ismerjük. Először : VÁR 8. 1. „Az Iermi keriünc szent Leiköt etc. NOTA IARA” ; hasonló nótajelzéssel SzG 147., HG CCCXVII/b, BO XXXI/a. 1., anélkül BÁ 191., D 1579 135., 1602 103/a, UN I. 113., UN II. 124. 1., dallammal Kv 1744 207., D 1778 244. sz. 1806 után elmaradt; legújabban REF 1948 235. , EV 1955 707. sz. A „Jer mi kérjünk szent Lelket” szöveg XVI. századi énekeskönyveinkben két változatban : egy 7—, ill. 6 versszakból és egy 4—, ill. 5 versszakból állóban fordul elő. Utóbbi áll közelebb az ének német eredetijéhez ; az előbbi annak bővített parafrázisa. Verselése mindegyiknek meglehetősen kezdetleges, szótagszámuk ingadozó ; bizonyára 660