Csukás István: Ady Endre a szlovák irodalomban - Irodalomtörténeti füzetek 35. (Budapest, 1961)

Csukás István ADY ENDRE A SZLOVÁK IRODALOMBAN (Irodalomtörténeti füzetek 35.) Ady költészetének első szlo­vák visszhangja az a vers, amellyel 1910-ben a szlovák irodalom vezéralakja, P. O. Hviezdoslav köszöntötte a Ma­gyar jakobinus dala költőjét. Számos versfordítás, több ön­álló antológia és a gazdag szlo­vák nyelvű Ady-irodalom a bi­zonyítéka, hogy az elmúlt fél évszázad alatt szomszédaink nagy költőnket magukévá fo­gadták. Tolmácsolására a szlo­vák irodalom legjobbjai vállal­koztak, tekintélyes napilapok és vezető folyóiratok adtak he­lyet a művészetét, korszakal­kotó jelentőségét elemző és mél­tató Írásoknak. Ady nagysága jut abban is kifejezésre, hogy az elmúlt öt évtized folyamán a szlovák fej­lődés különböző szakaszaiban és történelmi fordulóin mindig tudott újat és időszerűt mon­dani a szlovákoknak is, költé­szete soha nem veszített aktua­litásából. Hviezdoslav nemze­déke a magyar nacionalizmus ostorozóját, a közös „magyar, oláh, szláv bánat” költőjét tisz­telte Adyban. A polgári köz­társaság első évtizedének fia­taljai a modern költészet útjait keresve mesterüknek tekintet­ték. A harmincas évektől kezd­ve, a növekvő fasiszta veszély idején és a második világháború alatt a magyar-szlovák közele­dés és a polgári humanizmus hívei Ady eszméivel és költé­szetével harcoltak a naciona­lista uszítás és az embertelenség ellen. A felszabadulás után pedig — a küzdelmes múlt haladó örökségeként — Ady

Next